Alig egy hónappal az Alternatíva Németországért történelmi szász-anhalti választási győzelme után egyre több, évek óta Németországban élő bevándorló teszi fel magának a kérdést: van-e még jövője abban az országban, ahol új életet épített fel. Az AfD minden eddiginél erősebb eredménye nemcsak a német politikát rendezheti át, hanem azoknak a külföldieknek a mindennapjaira is hatással lehet, akik dolgoznak, adót fizetnek és családot alapítottak az országban.
Ola Akhras és férje szinte minden nap arról beszélget, hogy vissza kellene-e költözniük Szíriába. A házaspár két kislányával Magdeburgban él. Akhras 2018-ban menekült el a szíriai Homszból, ma már folyékonyan beszél németül, és orvosként dolgozik egy helyi kórházban, ahol belgyógyász szakorvosi képzését végzi.
Munkahelyén továbbra is megbecsültnek érzi magát, az utcán azonban megváltozott körülötte a légkör. A hidzsábot viselő nő szerint vásárlás közben ellenséges viselkedéssel találkozott, esténként pedig már nem érzi magát biztonságban az utcán. Az AfD választási győzelme óta egyre erősebb benne az érzés, hogy családját soha nem fogják teljesen németként elfogadni.
Németország hangulata látványosan megváltozott ahhoz képest, ami 2015-ben jellemezte az országot. Angela Merkel kancellársága alatt több mint egymillió, főként Szíriából, Irakból és Afganisztánból érkező menekült és bevándorló jutott be az országba. Sokan közülük megtanultak németül, munkába álltak, családot alapítottak és azóta is Németországban élnek.
Az elmúlt évek gazdasági nehézségei azonban jelentősen megváltoztatták a közhangulatot. A gyenge gazdasági növekedés, az infláció és a magas energiaárak egyre nagyobb elégedetlenséget okoztak. Az AfD pedig sikeresen kapcsolta össze ezeket a problémákat saját, bevándorlást korlátozó politikájával.
A párt különösen gyorsan erősödött meg a volt keletnémet tartományokban. Szász-Anhaltban szeptember 6-án elsöprő győzelmet aratott, és bár három mandátummal lemaradt az abszolút többségről, 39 képviselővel az új, 83 fős tartományi parlament legnagyobb ereje lett. A párt így minden eddiginél közelebb került ahhoz, hogy Németország második világháború utáni történetének első szélsőjobboldali vezetésű tartományi kormányát alakítsa meg.
Az új parlament első ülésén már szimbolikus áttörést is elért az AfD: Tobias Rauscht választották meg a tartományi parlament elnökének. Németország történetében először töltheti be ezt a tisztséget az AfD politikusa.
A tartomány következő miniszterelnökének megválasztása várhatóan csak decemberben történik meg, így továbbra sem biztos, hogy az AfD valóban kormányra kerülhet. A bevándorlók egy részét azonban már önmagában ennek lehetősége is aggasztja.
Az AfD kampányában gyorsabb és nagyobb számú kitoloncolást, valamint a menedékkérők befogadásának szigorítását ígérte. A párt ugyan nem utasítja el teljes egészében a külföldi munkaerő alkalmazását, de jóval szigorúbb és szelektívebb rendszert szeretne. Programjában szerepel, hogy ne toborozzanak olyan külföldi munkavállalókat, akiket kulturálisan túlságosan távolinak tartanak a német társadalomtól.
Ez azonban komoly ellentmondást teremt Szász-Anhalt számára. A tartomány lakossága öregszik, miközben számos ágazatban egyre súlyosabb a szakemberhiány. Különösen látványos ez az egészségügyben: 2026 augusztusában a szász-anhalti kórházakban dolgozó orvosok 27,1 százaléka nem rendelkezett német állampolgársággal. Vagyis több mint minden negyedik kórházi orvos külföldi állampolgár.
Éppen ezért szakértők arra figyelmeztetnek, hogy ha a politikai légkör vagy a bevándorlási szabályok miatt ezeknek az embereknek egy része elhagyja a tartományt, az tovább súlyosíthatja a már most is jelentős munkaerőhiányt.
A választás óta a bevándorlókat segítő szervezetek is érzékelik a bizonytalanságot. Egyelőre nincsenek adatok arról, hogy ténylegesen nőtt-e a rasszista incidensek száma, a tanácsadó központok azonban rendkívüli terhelésről számolnak be. Folyamatosan érkeznek hozzájuk olyan emberek, akik segítséget kérnek vagy azt mérlegelik, hogy elköltözzenek.
Nem mindenki készül azonban távozásra. Mohamad Aldabagh szíriai gyógyszerész 2015-ben menekült Németországba, és azóta Magdeburgban építette fel az életét. A kétgyermekes férfi azt mondja, az elmúlt tíz év összességében nagyon jó időszak volt számára, ezért nem akarja feladni mindazt, amit elért.
Ugyanakkor ő is világossá tette, hogy ennek van határa. Ha azt érzi, hogy többé nem becsülik meg őket, kész lehet egy másik német tartományba költözni, ahol az AfD támogatottsága alacsonyabb.
Ez pedig az AfD sikere utáni egyik legnagyobb paradoxonra világít rá. Miközben a párt a bevándorlás jelentős korlátozását ígéri, Szász-Anhalt gazdasága és különösen egészségügyi rendszere már most is nagymértékben támaszkodik külföldi munkavállalókra. Ha közülük egyre többen érzik úgy, hogy nincs jövőjük a tartományban, az AfD győzelmének következményei messze túlmutathatnak a bevándorláspolitikán - írja az AP News.
