Kivonult Irakból az Egyesült Államok. A döntést számosan kritizálják - a helyiek meg dupla munkaszüneti nappal ünneplik. Nehéz igazságot tenni a kérdésben, de az egészen biztos, hogy a „buli" elképesztő pénzhalmazt emésztett fel.
Az „újabb" iraki háború 2003. március 20-án kezdődött, amikor az Egyesült Államok vezette koalíciós erők lerohanták az országot. A támadók azzal indokolták tettüket, hogy Teherán tömegpusztító fegyvereket rejt el, és támogatja a terrorizmust. Az előbbi kapcsán meg kell jegyezni, e vád teljességgel hamisnak bizonyult, olyannyira, hogy egyes államok vezetése már az akció elején tisztában volt annak tarthatatlanságával.
A hivatalos harci cselekmények évei után az utolsó amerikai katonák 2011 decemberében, Barack Obama elnök döntése nyomán hagyták el az országot – legalább is akkor így tűnt. Ez a nyolc esztendő 2,2 ezer milliárd dollárjába került az adófizetőknek – ami másodpercenként (mai áron kalkulálva) olyan százhatvan millió forintot tenne ki.
A kényszerű visszatérés akkor történt, amikor az Iszlám Állam (ISIS) – elképesztően könnyedén – bekebelezte Irak jelentős részét. A bagdadi kormány 2014-es hivatalos kérésére az amerikai csapatok ismét megjelentek, hogy kiképzéssel, légicsapásokkal és hírszerzéssel segítsék a terrorszervezet elpusztítását. E munka sem volt mindennapi és pláne olcsó mulatság. Az szélsőségesekkel folytatott Inherent Resolve hadművelet vezetője az USA hadereje volt, s közvetlen költségei naponta (!) mintegy 9–11 millió dollár között ingadoztak. Ez akkori marzson olyan 2,1-2,8 milliárd forintot tett ki. A totális büdzsét tekintve csak tippek akadnak – de az bizonyos, hogy több tíz milliárd dollárról forog a szó.
S hogy ne csak a military vonalat tekintsük, vessünk egy pillantást a polgári ágazatra is. E szerint az ISIS elkergetése és az északi/nyugati tartományok ostroma becslések szerint 45,7 milliárd dolláros közvetlen kárt okozott a lakóépületekben és a civil infrastruktúrában. S ha ez nem lenne elég, be kell vonni a kalkulációba az újjáépítést is, amely nézőponttól függően 88–100 milliárd dollárr közé tehető. Utóbbit Iraknak magának kell(ene) összekalapoznia – s ahogy az elmúlt évek tapasztalatai jelzik, eddig nem tudták megugrani a feladatot.
Hazai vonatkozásként érdemes fölidézni, hogy Irakban magyar katonák is szolgáltak – azaz nekünk is „fájt" a béketeremtés. A pontos számok nem is lényegesek, inkább csak nagyságrendekről érdemes beszélni. Ez alapján akadt olyan esztendő, amikor csaknem hét milliárd forint ment el erre a célra.
