Hivatalos magyarázatot és bocsánatkérést követel a dél-koreai elnöki hivatal Kijevtől, amiért az ukrán vezetés egy titoktartási megállapodást felrúgva nyilvánosságra hozta két észak-koreai hadifogoly Dél-Koreának történő átadását. Szöul szerint az ukrán lépés és annak utólagos magyarázata súlyosan aláásta a két ország közötti bizalmat.
A diplomáciai feszültséget Volodimir Zelenszkij ukrán elnök múlt heti, az ENSZ Közgyűlésén mondott beszéde váltotta ki, amelyben nyíltan bejelentette a két észak-koreai katona átadását. A dél-koreai elnöki hivatal vasárnapi közleményében mélységes sajnálatát fejezte ki az egyoldalú ukrán bejelentés miatt, különösen azért, mert Kijev utólag hamisan tagadta, hogy létezett volna titoktartási megállapodás az ügyben.
Szong Ki Hong (Seong Ghi-hong), az elnöki hivatal kommunikációs főtitkára rámutatott: a foglyok átszállítását megelőzően éppen az ukrán fél kérte többször is a teljes diszkréciót. Kijev azzal érvelt, hogy a transzfer belpolitikai feszültségeket szülhet, mivel a katonákat nem ukrán hadifoglyokra cserélték ki. Szöul a biztonsági, diplomáciai és humanitárius szempontokat – köztük a foglyok és az Észak-Koreában maradt családtagjaik biztonságát – szem előtt tartva egyezett bele az ügy teljes titokban tartásába.
A dél-koreai elnöki hivatal szerint Kijev lépése komoly károkat okozhat a kétoldalú kapcsolatokban, a kormány pedig szükség esetén további válaszlépéseket is mérlegel. Ukrajna szöuli nagykövetsége egyelőre nem reagált a vádakra.
I Dzsemjung (Lee Jae-myung) dél-koreai elnök a közösségi médiában szintén bírálta az eljárást. Úgy fogalmazott: az érintettek biztonsága és az esetleges következmények miatt „minden szempontból az lett volna a helyes, ha a megállapodásnak megfelelően nem hozzák nyilvánosságra” az átadást.
A két észak-koreai katonát még 2025 januárjában ejtették fogságba az ukrán erők az oroszországi Kurszk megyében, miután azok Oroszország oldalán harcoltak a konfliktusban. Ők voltak az első élve elfogott észak-koreai katonák azóta, hogy Phenjan 2024-ben hivatalosan is bekapcsolódott a háborúba orosz oldalon. Egy szöuli ellenzéki képviselő szerint a két ország azután kezdett tárgyalni a transzferről, hogy a hadifoglyok kifejezték szándékukat: Dél-Koreába szeretnének kerülni.
A diplomáciai incidens különösen kényes időpontban történt, hiszen Szöul jelenleg is az Észak-Koreával folytatott párbeszéd újraélesztésén dolgozik, miközben Donald Trump amerikai elnök ismét jelezte nyitottságát a Phenjannal való egyeztetésekre – írta meg a CNN.
