Donald Trump amerikai elnök Béketanácsa az ENSZ-közgyűlés alkalmából tartott ülésén egy 2,45 milliárd dolláros gázai helyreállítási tervet jelentett be. A finanszírozást hat hónap alatt 66 program között osztják el, és többek között lakhatásra, áramtermelésre és hulladékkezelésre fordítják. A testület ugyanakkor elismerte, hogy jelentős további adományokra van szükség: bár eddig 18 milliárd dollárt ígértek a nemzetközi partnerek, ebből mindössze 280 millió dollár érkezett meg, miközben a teljes újjáépítés költségeit a következő évtizedre 71 milliárd dollárra becsülik.
A testület egyelőre nem tűzött ki pontos dátumot a gázai újjáépítés megkezdésére, mivel Trump háborút lezáró terve nagyrészt elakadt – csaknem egy évvel azután, hogy Izrael és a Hamász tűzszünetben állapodott meg. A folyamat egyik legfőbb kerékkötője a Hamász lefegyverzése körüli vita.
A palesztin szervezet korábban beleegyezett abba, hogy lemond a fegyvereiről, cserébe a jelenleg megszállt Gázai övezet 60 százalékából történő fokozatos izraeli csapatkivonásért. Izrael azonban ragaszkodik ahhoz, hogy a hadsereg visszavonása előtt a Hamászt teljesen le kell fegyverezni. A politikai patthelyzet közepette az erőszak továbbra is mindennapos Gázában, szinte napi szinten történnek izraeli csapások, az ott élő 2,1 millió ember életkörülményei pedig továbbra is katasztrofálisak.
Történelmi eredmények és csúszások
Jared Kushner, a gázai végrehajtó bizottság tagja és Trump veje elismerte, hogy a Gázai Helyreállítási Program „számos okból kifolyólag különféle csúszásokat szenvedett el”. „A mai ülés célja valójában az volt, hogy megmutassuk: teljes mértékben elkötelezettek vagyunk a megvalósítás iránt” – fogalmazott az igazgatósági tagok és az érdekelt felek előtt.
New Yorkban csatlakozott hozzá Steve Witkoff amerikai megbízott is, aki hangsúlyozta, hogy az elmúlt évben komoly előrelépés történt. „Minden túsz otthon van. Tűzszünet van – bármennyire is tökéletlen, de létezik. A humanitárius erőfeszítések történelmi eredményeket értek el, dollármilliárdokat adományoztak és ígértek a sürgős szükségletek kielégítésére és a hosszú helyreállítási munka támogatására” – tette hozzá Witkoff.
Az adománygyűjtésen túl a tervnek jelentős kihívásokkal kell szembenéznie, beleértve a Gázában dolgozó segélymunkások biztonságának garantálását, a belső kormányzás átalakítását, valamint az izraeli és palesztin tisztviselők közötti konszenzus megteremtését. Marco Rubio amerikai külügyminiszter egy szerdai külön sajtótájékoztatón elmondta, hogy „számos ország lépett elő és tett ígéretet pénzügyi segítségnyújtásra”, a testület pedig további partnereket keres a részvételre.
Hosszú út az újjáépítésig
Michael Eisenberg, az izraeli-amerikai Béketanács tagja a BBC Newshour című műsorában beszélt a következő gyakorlati lépésekről: „Mivel háborús övezetről van szó, először el kell távolítani a fel nem robbant lőszereket. Ráadásul még több száz kilométernyi alagútrendszer húzódik Gáza alatt, amelyeket szintén meg kell semmisíteni. Miután mindez megtörtént, a gázaiak újra nekiláthatnak az újjáépítésnek, legyen szó lakhatásról, jobb higiéniai körülményekről vagy más alapvető dolgokról.”
Augusztusban a Béketanács gázai főképviselője, Nyikolaj Mladenov bírálta Izrael folyamatos légicsapásait, valamint a Hamász lépéseit is. Mladenov figyelmeztetett: ha a tavaly októberi tűzszünet végleg összeomlik, az „visszafordíthatatlan pontot” jelentene a régió számára. A Hamász által vezetett – és az ENSZ által is megbízhatónak tartott – egészségügyi minisztérium adatai szerint a tűzszünet kezdete óta legalább 1408 palesztin, köztük több mint 300 gyermek halt meg az izraeli támadásokban. Az izraeli hadsereg közlése szerint a tűzszünet óta öt katonájuk esett el a harcokban, egy civil alvállalkozó pedig „műveleti balesetben” vesztette életét.
Gázában az érdemi újjáépítés még nem kezdődött meg. A háború alatt az összes építmény 80 százaléka megsemmisült vagy megrongálódott, több mint 60 millió tonnányi törmeléket hagyva maga után. Az ENSZ adatai szerint több mint 1,9 millió ember – a terület lakosságának mintegy 90 százaléka – kényszerült elhagyni az otthonát, sokan közülük többször is. Jelenleg 1,2 millióan élnek sátrakban vagy ideiglenes szállásokon, korlátozott hozzáféréssel a tiszta vízhez és az alapvető higiéniai szolgáltatásokhoz.
A Béketanács és a politikai háttér
A Béketanácsot Donald Trump 20 pontos gázai béketervének részeként hozták létre, amelyet tavaly szeptemberben Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel közösen mutattak be. (A testületet eredetileg a gázai béke megteremtésére szánták, ám hatáskörét később globális konfliktusokra is kiterjesztették.)
A terv keretében a Hamász korábban beleegyezett, hogy visszaadja mind a 48 Gázában fogva tartott túszt az izraeli börtönökben lévő palesztin foglyokért cserébe, valamint elfogadta, hogy Gáza kormányzását palesztin technokratáknak adják át. Júliusban a palesztin szervezet bejelentette: elfogadja a területre vonatkozó leszerelési tervet, amely előírja a fegyverletételt, feltéve, hogy Izrael véget vet „mindenféle agressziónak” és kivonja erőit az övezetből. Netanjahu azonban elutasította ezt a feltételt, leszögezve, hogy az izraeli hadsereg addig marad Gázában, amíg a Hamászt „valóban” le nem fegyverzik.
A gázai háborút a Hamász 2023. október 7-én Dél-Izrael ellen indított terrortámadása robbantotta ki, amelyben mintegy 1200 ember halt meg, 251-et pedig túszul ejtettek. Izrael válaszul nagyszabású katonai hadjáratot indított az övezetben, amelynek során a helyi egészségügyi hatóságok szerint több mint 73 920 ember vesztette életét – írta meg a BBC.
