Donald Trump amerikai elnök hétfőn azzal fenyegetőzött, hogy betiltja a kanadai Bombardier repülőgépek értékesítését, ha azokat nem az Egyesült Államokban gyártják. Ezt mindössze órákkal azelőtt jelentette be, hogy kedden (keleti parti idő szerint) 0:01-kor hatályba lépett volna az a 20 milliárd dollár értékű megtorló vám, amelyet Kanada vetett ki az amerikai árukra. Mark Carney kanadai miniszterelnök határozottan kiállt országa ellenintézkedései mellett, és jelezte: minden jövőbeni kereskedelmi lépéshez, amit Trump foganatosít, azonnal alkalmazkodni fognak.
A legutóbbi szóváltás egy új, minden eddiginél kíméletlenebb fejezetet nyitott a két ország között gyorsan eszkalálódó kereskedelmi háborúban. Az új kanadai illetékek magukban foglalják az amerikai alumíniumra és acélra kivetett adók 50 százalékra történő emelését – ez pontosan megegyezik azzal a kulccsal, amelyet az Egyesült Államok vetett ki a Kanadából származó fémekre. A papírtermékekre, építőanyagokra, háztartási gépekre és mezőgazdasági termékekre szintén új vámok vonatkoznak.
A két ország – amelyek egyébként egymás legfontosabb kereskedelmi partnerei – közötti tárgyalások a múlt hónapban az utolsó utáni pillanatban szakadtak meg. Trump kezdetben elhalasztotta az önként vállalt határidőt a vámok bevezetésére, azt üzenve a közvéleménynek, hogy a megállapodás már elérhető közelségben van. A két félnek azonban nem sikerült áthidalnia a fennmaradó nézeteltéréseket, miközben a tárgyalók a végső részletekről alkudoztak.
Azóta Trump és Carney egyre élesebb szóváltásokat vív egymással. Trump odáig ment, hogy hivatalosan átnevezte az Ontario-tavat „Amerika-tónak”, azzal fenyegetőzött, hogy január 1-jétől 50 százalékra emeli az autóipari vámokat, most pedig jelezte, hogy megtiltja Kanada egyik legnagyobb repülőgépgyártójának a tengerentúli értékesítést, hacsak nem helyezik át a gyártást az Egyesült Államokba.
„Ha a mi piacunkat akarják, itt kell építkezniük, és abba kell hagyniuk, hogy Amerikát malacperselyként kezeljék” – írta Trump hétfőn a Truth Social nevű közösségi oldalán. A javasolt tilalommal kapcsolatban a montreali székhelyű Bombardier vállalat a azt nyilatkozta, hogy már így is jelentős gyártói jelenléttel rendelkeznek az Egyesült Államokban, és folyamatosan terjeszkednek az országban. „Az amerikai repülőgépipar egyértelmű nyertese a kereskedelemnek és az exportnak. A Bombardier jelentősen hozzájárul az ágazathoz, több tízezer munkahelyet teremtve az Egyesült Államokban” – áll a közleményben.
A kereskedelmi tárgyalások során Carney azzal vádolta az amerikaiakat, hogy nem tárgyalnak komolyan. „Amikor az amerikaiak abbahagyják a mémek gyártását és az izmozást, és végre komolyan veszik a párbeszédet, akkor mi is folytathatunk ilyen tárgyalásokat” – mondta a kanadai kormányfő a múlt héten.
Két hónappal a választások előtt robban a bomba
A két szomszédos ország között fokozódó kereskedelmi háború mindössze két hónappal az amerikai félidős választások előtt bontakozik ki. Ez nehéz helyzetbe hozza a republikánusokat, akiknek meg kell indokolniuk a szavazók előtt az elnök által kivetett, a lakosságot is érintő vámokat. Köztük van Susan Collins maine-i szenátor is, aki eleve kemény újraválasztási küzdelemmel néz szembe, és nyíltan bírálta Trump vámpolitikáját.
Mélanie Joly kanadai ipari miniszter elismerte: a kormány kifejezetten úgy alakítja ki az ellenintézkedéseit, hogy politikai nyomást gyakoroljanak a Trump-adminisztrációra, rákényszerítve őket az intézkedések felülvizsgálatára. Ottawa mindenesetre mentesítette az amerikai tengeri termékeket a 25 százalékos vámok alól, ezzel a lépéssel megkímélve egy potenciálisan hatalmas csapástól olyan kulcsfontosságú államok iparágait, mint Alaszka és Maine. Szakértők szerint Trump szinte biztosan válaszolni fog a büntetővámokra, ami Carney részéről újabb reakciót válthat ki, a folyamatos adok-kapok pedig egyre közelebb hozza az embereket a kézzelfogható áremelkedésekhez. Doug Ford, Ontario tartomány miniszterelnöke például kijelentette, hogy tartománya korlátozásokat vezethet be az olyan határ menti amerikai államokba irányuló áramexportra, mint New York vagy Michigan.
Miért szakadtak meg a tárgyalások?
Kanadai tisztviselők szerint amerikai kollégáik nyomást gyakoroltak Kanadára, hogy változtassa meg a kanadai és francia nyelvű tartalmak streamingplatformokon való megjelenítésének kiemelt szabályait, valamint az angol és francia nyelvű termékek címkézésére vonatkozó szigorú követelményeket. Carney ezeket a védvonalakat a kanadai kultúra szempontjából alapvető fontosságúnak nevezte. „Az amerikaiak számára a francia nyelvvel, a québeci kultúrával, a frankofón kultúrával és a kanadai kultúrával kapcsolatos kérdések irritálóak. Itt Québecben, itt Kanadában ezek azonban jogok, méghozzá alapvető jogok” – jelentette ki a miniszterelnök.
Trump erre reagálva azt mondta: „Soha nem avatkoznék bele abba, hogy a kanadaiak franciául beszéljenek!” Egy közösségi médiás bejegyzésében hozzátette: meggyőződése szerint Carney a saját politikai bázisa megerősítésére próbálja felhasználni az USA-val szembeni keménykedést. Jamieson Greer, az Egyesült Államok kereskedelmi képviselője tagadta, hogy a francia nyelvi követelményekről szóló vita okozta volna a tárgyalások meghiúsulását. Ezt maga a kanadai kormányfő is ellentmondásosnak nevezte: „Hirtelen már nem törődnek a kanadai nyelvvel vagy kultúrával. Nos, ha nem érdekelte volna őket, akkor nem is kellett volna belevonniuk ezeket a megállapodásba” – reagált Carney.
Howard Lutnick, az Egyesült Államok kereskedelmi minisztere szerint a megegyezés végül a kanadai kereskedelmi tisztviselők utolsó pillanatban benyújtott kérelmei miatt hiúsult meg, beleértve a teherautókra vonatkozó egyedi vámkedvezményeket is. Az Egyesült Államok jelenleg 25 százalékos vámot vet ki ezekre a járművekre (ez alól csak azok a járművek vagy alkatrészek mentesülnek, amelyek megfelelnek a Trump első ciklusa alatt megkötött USA–Kanada–Mexikó háromoldalú kereskedelmi megállapodásnak). Ugyanez a 25 százalékos vám vonatkozik a személyautókra és az autóalkatrészekre is. A meghiúsult előzetes megállapodás részeként az Egyesült Államok állítólag beleegyezett abba, hogy 15 százalékra csökkenti az autóvámokat, „azzal a lehetőséggel, hogy később 7 százalékra mérsékeljék őket” – nyilatkozta Greer egy augusztusi interjúban a CBC Newsnak. Elmondása szerint abban is megállapodtak, hogy az acélra és az alumíniumra kivetett amerikai vámokat a felére, 25 százalékra csökkentik.
Kinek van fölénye a harcban?
A múlt heti G20-csúcstalálkozó alkalmával Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter azt sugallta, hogy egyértelműen az Egyesült Államoknak van fölénye a kereskedelmi háborúban. „Nem hiszem, hogy sikeresen küzdhetsz szemtől szemben valakivel, aki 13-szor nagyobb nálad” – utalt a gazdasági erőviszonyokra egy augusztus 31-i interjúban.
Bár az valóban igaz, hogy az amerikai gazdaság tavaly a bruttó hazai terméket (GDP) tekintve 13-szor akkora volt, mint Kanada, ez korántsem jelenti azt, hogy az USA sértetlenül megússza a válságot. Donald Trump pénteken azt nyilatkozta, hogy az Egyesült Államok pusztán pénzt takarítana meg azzal, ha teljesen leállítaná a Kanadával folytatott kereskedelmet: „Ha egyáltalán nem kereskedünk velük, 90 milliárd dollárt takarítanánk meg magunknak.”
A valóságban az amerikai–kanadai kereskedelmi kapcsolat olyannyira szoros, hogy mindkét fél erősen támaszkodik a másikra olyan specifikus áruk tekintetében, amelyeket más kereskedelmi partnerektől nem lehet könnyen és gyorsan helyettesíteni. Ez a tény megsokszorozza a gazdasági fájdalmat mindkét oldalon, függetlenül az országok méretétől. „Általánosságban elmondható, hogy amikor kereskedelmi háború tör ki, a kisebb gazdaságnak több vesztenivalója van a nagyobbhoz képest” – mondta Ari Van Assche, a HEC Montréal nemzetközi kereskedelemre specializálódott professzora. Ez azért van, mert a nagyobb gazdaságok az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés terén általában kevésbé támaszkodnak egyetlen kereskedelmi partnerre.
Ugyanakkor rengeteg a kivétel: vegyük például a Ford kanadai, windsori autógyárát, amely speciális motorokat gyárt az amerikai anyacég legnagyobb teherautóihoz. „Nehéz azt mondani a Fordnak, hogy semmi gond, mostantól Mexikóból fogjuk importálni a motorokat, mert a Mexikóban gyártott alkatrészek és a technológia is nagyon eltérő” – magyarázta Van Assche a CNN-nek.
Mivel a multinacionális vállalatok gyakran jóval az áruk leszállítása előtt megtárgyalják az árszabási szerződéseket, a határ mindkét oldalán élő fogyasztók valószínűleg nem fogják azonnal a saját bőrükön érezni az új vámok hatásait – mondta Gordon Hanson, a Harvard Egyetem Kennedy Iskolájának kereskedelmet és bevándorlást tanulmányozó professzora. Ha azonban a konfliktus elhúzódik, jövő nyárra az amerikai és a kanadai lakosságnak is már jelentősen magasabb bolti árakkal kell szembenéznie.
