Komoly fordulat történt a 2001. szeptember 11-i terrortámadások miatt indított, több mint két évtizede húzódó eljárásban. Az amerikai katonai bíróság kizárta a bizonyítékok közül Kálid Sejk Mohamed 2007-ben, az FBI-nak tett vallomásait, miután a bíró arra jutott, hogy azokat nem önként tette.
Michael Schrama alezredes, az ügyben eljáró hadbíró pénteken úgy döntött, hogy a szeptember 11-i támadások kitervelésével vádolt Kálid Sejk Mohamed 2007-es vallomásai nem használhatók fel ellene a készülő perben. A döntés jelentős csapást jelenthet a vád számára, amely korábban az ügy egyik legfontosabb bizonyítékaként tekintett ezekre a kijelentésekre.
A bíró megállapítása szerint az ügyészség nem tudta bizonyítani, hogy Mohamed önként beszélt az FBI ügynökeinek. A vádlottat 2003-as pakisztáni elfogása után a CIA titkos börtöneiben tartották fogva, ahol egyebek mellett vízbefojtást imitáló kihallgatási módszernek, úgynevezett waterboardingnak is alávetették. 2006-ban szállították át a kubai Guantánamói-öböl amerikai támaszpontjára.
Schrama szerint a korábbi bánásmód pszichológiai hatása a 2007 januárjában tartott FBI-kihallgatások idején is fennállt. A bíró azt is kifogásolta, hogy Mohamedet nem tájékoztatták egyértelműen a hallgatáshoz és az ügyvédi segítséghez való jogáról. A 45 oldalas döntés alapján ezért a vallomások nem kerülhetnek a bizonyítékok közé.
Az ügyészség még nem döntött arról, hogy fellebbez-e. Aaron C. Rugh ellentengernagy, a katonai bizottság vezető ügyésze közölte: megvizsgálják a határozatot, és ezt követően döntenek a további jogi lépésekről. Egy esetleges jogorvoslat ugyanakkor tovább nyújthatja az amúgy is rendkívül hosszú eljárást.
A fejlemény különösen annak fényében jelentős, hogy Schrama néhány nappal korábban 2028. június 5-re tűzte ki Mohamed és három vádlott-társa perének kezdetét. Az ügyészség ennél korábbi, 2027 januári kezdést szeretett volna, a bíró azonban úgy ítélte meg, hogy ennyi idő nem lenne elegendő a még függőben lévő bizonyítási és eljárásjogi kérdések rendezésére.
Kálid Sejk Mohamedet azzal vádolják, hogy az al-Kaida vezetőivel együtt kulcsszerepet játszott a 2001. szeptember 11-i merényletek megtervezésében. A támadásokban eltérített utasszállító repülőgépeket vezettek a New York-i World Trade Center ikertornyaiba és a Pentagon épületébe, egy negyedik gép pedig Pennsylvaniában zuhant le. A terrortámadásokban csaknem háromezer ember vesztette életét.
A büntetőeljárás hosszú évek óta jogi viták sorába ütközik. A legfontosabb kérdések között szerepel, hogy milyen bizonyítékok használhatók fel azok közül, amelyeket a vádlottak CIA-fogsága és vitatott kihallgatása után szereztek meg.
Az ügy lezárását egy korábbi vádalku körüli vita is késleltette. Mohamed és két vádlott-társa 2024-ben olyan megállapodást kötött, amelynek alapján elkerülhették volna a halálbüntetést, ám a Pentagon akkori vezetése közbelépett, a megállapodás pedig végül nem maradt érvényben.
A mostani bírói döntés újabb akadályt állíthat a negyedszázada történt terrortámadás büntetőügyének lezárása elé. Ha az ügyészség fellebbez, még a 2028-ra kitűzött időpont is bizonytalanná válhat.
Forrás: CBS News, Associated Press, The New York Times, New York Post
