Kanada legnagyobb és legerősebb jégtörője, a „Louis S. St-Laurent” augusztus 16-án elérte az Északi-sarkot. A hajó útja nem pusztán tudományos expedíció: Kanada a sarkvidéki tengerfenék feltérképezésével igyekszik alátámasztani igényét egy hatalmas, nagyjából kétmillió négyzetkilométeres területre, amely ötször nagyobb Németországnál.
A 119 méter hosszú jégtörő évek óta gyűjt adatokat a tengerfenékről, hogy meghatározzák a kanadai kontinentális talapzat külső határait. Az ENSZ tengerjogi egyezménye alapján az államok általában a partjaiktól számított 200 tengeri mérföldig, vagyis mintegy 370 kilométerig rendelkeznek meghatározott gazdasági jogokkal, ám ha a kontinentális talapzat geológiailag ezen túl is folytatódik, az érintett ország további területekre tarthat igényt. Kanada most éppen ezt próbálja bizonyítani az Északi-sarkvidéken - írja a Media24.
A kérdés azért is különösen fontos, mert Kanada nincs egyedül az északi-sarki területekért folyó versenyben. Oroszország és Dánia – Grönlandon keresztül – szintén igényt tart bizonyos tengerfenéki területekre. Mindhárom ország a Lomonoszov-hátra hivatkozik, amely egy hatalmas víz alatti hegylánc a Jeges-tengerben. A felek azt igyekeznek tudományos adatokkal igazolni, hogy a képződmény geológiailag az ő kontinentális területükhöz kapcsolódik.
A kanadai expedíció ezért egyszerre tudományos és geopolitikai jelentőségű. David McGuinty kanadai védelmi miniszter az Északi-sark elérését fontos mérföldkőnek nevezte, amely szerinte hozzájárul az ország északi jelenlétének, szuverenitásának és biztonságának megerősítéséhez. A tényleges határokról azonban nem születik gyors döntés: az ENSZ szakértői vizsgálják az országok tudományos érveit, a végleges határokat pedig az érintett államoknak kell rendezniük, ami akár hosszú éveket is igénybe vehet.
Bár maga az Északi-sarkvidék központi része nem feltétlenül a legfontosabb feltételezett olaj- és gáztartalékok miatt érdekes, a térség stratégiai jelentősége folyamatosan nő. A „Louis S. St-Laurent” pedig annak ellenére is fontos eszköz Kanada számára, hogy már 1969 óta szolgál. Az expedíció így egyszerre szolgálja a tudományos kutatást és Ottawa azon törekvését, hogy minél erősebben érvényesítse érdekeit a gyorsan változó és geopolitikailag egyre fontosabb Északi-sarkvidéken.
