Az új PERUN program keretében mintegy 174 millió eurós (63 milliárd forint) támogatásban részesít Lengyelország 29 olyan védelmi projektet, amelyet lengyel tudósok és iparági szakértők fejlesztettek ki a lengyel hadsereg számára – közölte Donald Tusk lengyel kormányfő csütörtökön.
„Új történelmet írunk a lengyel hadsereg számára. Hosszú ideje mondjuk: Lengyelországnak tényleges ambíciója, hogy a legnagyobb haderőt építse ki Európának ebben a térségében. Ezen az úton haladunk” – mondta Tusk a PERUN keretében létrejött megállapodások aláírási ünnepségén a varsói Lengyel Hadtörténeti Múzeumban. A kormányfő hangsúlyozta: a program során a nemzetvédelmet rengeteg új ötlettel, jelentős pénzügyi támogatással és lengyel technológiákkal erősítik meg.
A most aláírt „megállapodások mindegyike bizonyos értelemben elhárítja egy Lengyelország elleni esetleges támadás veszélyét. Mindig, amikor úgy döntünk, hogy a pénzünket modern technológiákba és a fegyveres erőink harci képességeinek erősítésébe fektetjük, az esetleges agresszorok tízszer is meggondolják, mielőtt Lengyelország elleni támadást kezdenek tervezni” – mondta a lengyel kormányfő, kiemelve, hogy Lengyelország jelenleg azon államok közé tartozik, amelyek aktívan készítik fel nemzetvédelmüket.
Wladyslaw Kosiniak-Kamysz védelmi miniszter az aláírás utáni sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy a programban Lengyelország jelenlegi prioritásait helyezik előtérbe, különös tekintettel a nagy hatótávolságú precíziós rakétákra, drónokra, drónellenes technológiára, nagy hatótávolságú támadórendszerekre, a mesterséges intelligenciára és a műholdas felderítésre. Hozzátette: Lengyelország arra törekszik, hogy 2030-ra Európa legerősebb haderejét építse ki, nemcsak a létszámot, hanem a teljes működési kapacitást tekintve is.
Kosiniak-Kamysz kitért arra is, hogy jelenleg már a lengyel hadsereg felszerelésének több mint 40 százalékát lengyel gyártóktól szerzik be, ami jelentős emelkedést mutat, mert a mostani kormánykoalíció hivatalba lépése előtt ez az arány csak 20 százalék volt. A miniszter szerint a cél 50-50 százalékos megoszlás elérése a hazai és a külföldi beszerzések tekintetében.
