Friedrich Merz egyik legfontosabb berlini pártvezetőjének lemondása váratlan politikai ajándékká válik a német kancellár számára.
Jens Spahn, Merz jobbközép Kereszténydemokrata Uniójának (CDU) parlamenti frakcióvezetője szombaton lemondott tisztségéről, miután férjével együtt elismerték, hogy az Egyesült Államokban béranya segítségét vették igénybe gyermekük megszületéséhez. A béranyaság azonban Németországban jogilag tiltott.
Bár a távozás kezdetben kudarcnak tűnt, Merz azonnal lépett, hogy a maga előnyére fordítsa a lemondást, és vasárnap felvetette a kabinetátalakítás lehetőségét.
Az átalakítás vonzó Merz számára, mert Spahn időnként akadályt jelentett számára: a 46 éves volt egészségügyi miniszter nemcsak belső pártrivális volt, aki időnként szembeszállt a terveivel, hanem a Szociáldemokrata Pártban (SPD) lévő koalíciós partnerei közül a baloldalibb politikusok is nem kedvelték.
Spahn távozásával Merz új CDU parlamenti vezetőt választhat a koalíció megszilárdítására. A kabinetátalakítás lehetővé teszi számára, hogy politikai újraindítást hajtson végre az őszi, kulcsfontosságú regionális választások előtt, amelyeken a szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AfD) párt várhatóan jól fog szerepelni, és szeptemberben akár abszolút többséget is szerezhet a kelet-németországi Szász-Anhalt tartományban.
Merz szóvivője, Stefan Kornelius azt mondta, hogy a pénzügyminiszter most mérlegeli a következő lépését.
„Lehetőségek mindig vannak – vagyis léteznek, vagy megragadják őket, vagy nem ragadják meg őket –, és amint döntés születik, azt hiszem, [a pénzügyminiszter] tudatni fogja velünk” – mondta Kornelius az újságíróknak. „A folyamat folyamatban van.”
Merz és a CDU vezető politikusai várhatóan a következő napokban konkrét javaslattal állnak elő Jens Spahn utódjának kiválasztására.
A CDU hétfői elnökségi ülése után a konzervatív képviselőket arra kérték, hogy készüljenek fel a jövő szerdán a Bundestagban megtartandó ülésre – annak ellenére, hogy a parlament nyári szüneten van –, amelyen megválasztják az új parlamenti frakcióvezetőt. Erről a képviselőknek küldött belső tájékoztatás számolt be.
Ha azonban a változtatás szélesebb körű kormányátalakítással járna, amely új miniszterek kinevezését is magában foglalná, ahhoz rendkívüli teljes Bundestag-ülés összehívására lenne szükség.
Egy átfogó átalakítás ugyanakkor politikai kockázatokat is hordozhat. Mivel szeptemberben három német tartományban is regionális választásokat tartanak, Friedrich Merz egyik legfontosabb célja az lesz, hogy elkerülje az újabb belső hatalmi harcokat és a koalíción belüli feszültségek kiéleződését.
„Hamarosan új személyi döntéseket kell hoznunk. Ezt rendkívül fontosnak tartom” – mondta Daniel Peters, a CDU frontembere Mecklenburg–Elő-Pomeránia északkeleti tartományában a POLITICO Berlin Playbook Podcastjának hétfőn.
„Ha [Merz] úgy véli, hogy a kabineten belül is személyi változásokra van szükség, akkor meg fogja hozni ezeket a döntéseket. Most mindenképpen itt az ideje ennek” – tette hozzá.
Kiemelkedő értékelések
Egy kabinetátalakítás hasznosnak bizonyulhat egy olyan időszakban, amikor Merz kormánya és maga a pénzügyminiszter is történelmileg alacsony népszerűségi mutatókkal néz szembe.
A németek mindössze 13 százaléka elégedett Merz teljesítményével az ARD-DeutschlandTrend legfrissebb, a hónap elején közzétett közvélemény-kutatása szerint. Ez a legalacsonyabb értékelés egy hivatalban lévő kancellár számára a felmérés közel 30 éves történetében.
Merz célja, hogy javítsa kormánya megítélését – és megakadályozza a szélsőjobboldal előretörését – azzal, hogy ősszel a parlamentben elfogadtatja a régóta szükséges reformokat, például a nyugdíjrendszer átalakítását. A kormányzati gondolkodás szerint ezzel azt bizonyíthatná a választóknak, hogy a politikai közép továbbra is az egyetlen működőképes út a problémák megoldására.
A reformcsomagok azonban várhatóan a centrista szavazók számára is fájdalmas intézkedéseket tartalmaznak majd, ezért Merznek komoly politikai munkára lesz szüksége ahhoz, hogy a mindössze 12 fős parlamenti többségéből elegendő képviselőt meggyőzzön a támogatásukról.
Ezért várhatóan egy hozzá közel álló szövetségest jelöl majd a parlamenti frakcióvezető nagy befolyással járó posztjára – olyasvalakit, aki a koalíciós partnerrel, az SPD-vel is képes hatékonyan együttműködni. A lehetséges utódok között emlegetik jelenlegi kancelláriaminiszterét, Thorsten Freit, a CDU főtitkárát, Carsten Linnemannt, valamint belügyminiszterét, Alexander Dobrindtot.
Egy átfogóbb kormányátalakítás esetén várhatóan legalább egy női politikusnak is helyet kellene kapnia a vezetésben – például Nina Warken egészségügyi miniszternek –, mivel Merz jelenlegi vezetői csapatában a férfiak vannak többségben.
Spahn ugyanakkor sosem számított Merz legtermészetesebb szövetségesének.
2018-ban Spahn indult Merz ellen a CDU elnöki tisztségéért, bár végül egyikük sem nyerte el a posztot. Három évvel később Spahn Armin Laschet oldalára állt, hogy megakadályozza Merz pártelnökké válását.
Miután Merz tavaly hatalomra került, mégis Spahnt nevezte ki a CDU/CSU parlamenti frakcióvezetőjének. Ezt a döntést sokan úgy értelmezték, hogy Merz így próbálta egy fontos pozícióban tartani ambiciózus riválisát, és megakadályozni, hogy belső ellenzéket szervezzen a kancellárral szemben.
Spahn azonban az SPD baloldalibb köreiben is erősen megosztó személyiség volt, miközben Merznek éppen az SPD képviselőinek támogatására van szüksége ahhoz, hogy reformjai átmenjenek a parlamenten.
Philipp Türmer, az SPD ifjúsági szervezetének vezetője közösségi médiás bejegyzésben sörrel „ünnepelte” Spahn távozását. Indokként többek között Spahn állítólagos kapcsolatát az amerikai technológiai milliárdossal, Peter Thiellel, valamint a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos vitákat említette.
„Nem volt pezsgő” – írta Türmer. „De ki kell hozni a legtöbbet abból az ünneplésből, ami az ember útjába kerül” - idézi a Politico.
