Külföld
Mindig van esély kincseket lelni
Rengeteg értéket rejtenek a tengerek

Szinte kötelező eleme minden tengerparti túrának a búvárkodás. Az egyén kap némi oktatást, magára ölti a felszerelést és már merülhet is. Odalent általában halak és egyéb színes élőlények várják az embert - ám olykor néha az elsüllyedt és a tengeri herkentyűk által belakott ladik, ott feledett horgonylánc, megunt lábas helyett/mellett értékesebb dolgok is visszaköszönhetnek a „képernyőn". Például ókori tárgyak, esetleg nagyobb szerencsével bronzszobrok.
Az utóbbi kategóriában amúgy több versenyzőt jegyeznek: így a leghíresebbek a Riace-i bronzok. A két életnagyságú, tökéletes állapotban fennmaradt görög harcos alakját az időszámításunk előtti V. században formázták meg. Fellelője egy amatőr búvár, bizonyos Stefano Mariottini volt, aki 1972-es Monasterace-i nyaralása vége felé bukkant rájuk. Az alkotások amúgy nem mélyen, a felszíntől mindössze nyolc méterre várták a feltámadást.
A képzeletbeli dobogó második helyére kerülhet a hozzánk oly közeli és méltán népszerű Adriai-tengerben, Horvátország partjainál (Mali Lošinj) előbukkant ókori görög atléta, az Apüoxüomenosz néven emlegetett bronzszobor. A szó egy olyan sportolót jelent, aki verseny után a testére tapadt olajat, homokot és port tisztítja le egy erre készült vakaróeszközzel. A művet 1996-ban egy szimpla turista fedezte fel a tengerben, majd 1999-ben emelték ki hivatásos régészek Vele Orjule szigetének közelében.
Igaz, kissé korábban, 1900-ban lelték meg szivacshalászok az Antiküthérai Ephebe-t. A mondott helyszín ismerősen csenghet, hiszen ugyancsak ezen a ponton került elő az ókori számítógép, amellyel a hozzánk közel eső bolygók mozgását lehetett modellezni. Maga a szobor egy egy bágyadt kecsességű fiatalembert ábrázol, s legalább annyira híres, mint az előbb említett komputer.
Zárásként pedig említsük meg azt a 2009-es esetet, amikor egy ókori bronzszobor akadt egy görög halász hálójába. Az i.e. 2. század végére datált mű egy díszes mellvértet viselő, kezében kardot tartó lovast ábrázol. A vitézből a törzse, valamint felemelt jobb karja élte túl az évezredek viszontagságait. Ugyanezen a környéken már 1994-ben és 2006-ban is horgásztak ki ritka ókori kincseket. Így például az úgynevezett Kálimnoszi Hölgy ma az athéni Nemzeti Régészeti Múzeum egyik méltán világraszóló ékessége.
