Németország felgyorsítaná a drónok és pilóta nélküli harceszközök hadrendbe állítását

A Pabrade gyakorlótéren zajló, Freedom Shield 2026 fedőnevű hadgyakorlat keretében a hivatalosan tavaly létrehozott dandár első alkalommal hajt végre harcászati műveleteket litván földön. A gyakorlaton mintegy 350 drónt alkalmaznak, amelyek használatáról és a kapcsolódó hadműveleti koncepciókról a német szárazföldi erők főfelügyelője, Christian Freuding altábornagy is tájékoztatást kapott.

Freuding hangsúlyozta, hogy a Bundeswehr szárazföldi erőinél kiemelt jelentőségűvé vált a páncélos alakulatok és a drónokat működtető egységek együttműködése. A német hadsereg vezetése szerint a pilóta nélküli rendszerek meghatározó szerepet töltenek majd be a jövő hadviselésében.

A hadgyakorlaton mintegy 2900 katona vesz részt, akik közül körülbelül 2300 német. A nyolc NATO-tagállam erőit felvonultató műveletben mintegy 800 katonai járművet vetnek be a fehérorosz határtól kevesebb mint húsz kilométerre fekvő gyakorlótéren.

Christoph Huber dandártábornok, a litvániai páncélos dandár parancsnoka szerint a gyakorlat célja a hagyományos páncélos hadviselés és az új képességek - köztük a drónok, a drónelhárító rendszerek és az elektronikai hadviselés - összehangolt alkalmazásának gyakorlása. A katonák azt is tesztelik, miként lehet elektronikai zavaróeszközökkel és légvédelmi tűzzel védőernyőt kialakítani saját erőik fölött, illetve áttörni az ellenfél hasonló védelmét.

A gyakorlat során a Bundeswehr az ukrajnai háború tapasztalataiból levont tanulságokat is alkalmazza. A résztvevők drónfelderítéssel, rádiózavarásokkal és a harckocsik fölé telepített védőhálókkal szembesülnek, amelyek az ukrajnai fronton már mindennaposnak számítanak.

Huber hangsúlyozta, hogy a Leopard harckocsik, a Puma gyalogsági harcjárművek, a tüzérség és a műszaki alakulatok továbbra is a szárazföldi hadviselés alapvető elemei maradnak, a drónok azonban jelentősen átalakítják a harcteret. A Bundeswehr ezért tudatosan integrálja a pilóta nélküli eszközöket és a drónelhárító rendszereket a kiképzésekbe.

A litvániai német páncélosdandárt Berlin az Oroszországnak tulajdonított növekvő biztonsági fenyegetésre válaszul állította fel. Az alakulatnak 2027-re kell elérnie teljes hadrafoghatóságát, mintegy 4800 katona és 200 civil alkalmazott részvételével. Jelenleg hozzávetőleg 1800 német katona teljesít szolgálatot Litvániában.

A balti államokban attól tartanak, hogy az ukrajnai háború lezárása vagy egy hosszabb fegyverszünet után Oroszország nyomást gyakorolhat a térség országaira. A NATO megerősített keleti jelenléte, amelynek egyik központi eleme a litvániai német dandár, ezt a kockázatot hivatott elrettentéssel csökkenteni.