A Kanári-szigetekre utazott XIV.Leó pápa

„Még aludni sem tudsz, nehogy beleess a vízbe” – emlékezett vissza. Most Tenerifén tartózkodik, miután tavaly év végén végre elérte a Kanári-szigeteket egy „jobb élet” reményében.

„Úgy döntöttem, hogy elmegyek, akár túlélem, akár meghalok, mert azt akarom, hogy a családomnak jó élete legyen” – mondta Jaiju. Hátra hagyta a feleségét és a gyermekét, és megkockáztatta az Atlanti-óceán veszélyes vizeit.

Leó pápa csütörtökön kezdődő látogatása során a spanyol szigeteken élő migránsok nehéz helyzetére és sokszor megrázó történeteire kívánja felhívni a figyelmet.

Az UNHCR adatai azt mutatják, hogy a Spanyolországba tengeren érkező migránsok száma jelentősen csökkent idén, részben a nyugat-afrikai partoknál az EU által finanszírozott megnövekedett feltartóztatások miatt.

De sokan még mindig próbálkoznak – és meghalnak.

Leó pápa várhatóan hangsúlyozni fogja a Európába vezető biztonságos és legális migrációs útvonalak fontosságát, ugyanakkor emberséges bánásmódot és méltóságteljes fogadtatást sürget azok számára is, akik embercsempészek segítségével, gyakran túlzsúfolt és veszélyes hajókon próbálnak eljutni a kontinensre.

Gran Canarián virágokat fog a vízba dobni azoknak a migránsoknak az emlékére, akik soha nem érték el a céljukat, beleértve a nyomtalanul eltűnt hajók teljes áradatait is.

Bakary Jaiju a szerencsések közé tartozik.

Először is, a hajójuknak – amelyen mintegy 160 ember utazott, köztük nők és gyermekek is – sikerült elkerülnie a Mauritánia és Szenegál partjainál járőröző hatóságokat. Néhány nappal később kifogytak az üzemanyagból, ám szerencséjükre a Spanyolországhoz tartozó apró sziget, El Hierro közelében észrevették és kimentették őket.

Ezután három „nagyon hideg, nagyon nehéz” hónapot töltött egy migráns táborban Tenerifén. Csatlakozott egy projekthez, amely segített neki spanyolul tanulni és módot találni a szigeten való legális tartózkodásra.

Rájött, hogy a szigeten egyre több fiatal migráns él, de a helyi hatóságok csak 18 éves korukig gondoskodtak róluk. Innentől kezdve magukra voltak utalva.

Bakary Jaiju saját útját a rezidenciához egy ritka lehetőség könnyítette meg.

Pedro Sánchez madridi kormánya jelenleg több százezer illegális migránsnak engedélyezi státuszának „legalizálását”, így bárki, aki tavaly december előtt érkezett, kérvényezhet tartózkodási és munkavállalási engedélyt.

A spanyol ellenzék elítélte az egyszeri lépést.

A konzervatív Néppárt elítélte a „felelőtlen” lépést, amely ellentétes az EU összes bevándorlási politikájával. A szélsőjobboldali Vox párt pedig „inváziónak” nevezte, amely több migránst vonzana az országba, és az „egészségügy, a lakhatás és a biztonság összeomlását” okozná.

A szocialista kormány számára azonban ez a lépés a humanitárius, a pragmatikus és a politikai szempontok keveréke: az elöregedő, fogyatkozó népesség miatt több munkavállalóra van szüksége – akárcsak egész Európának.

„Nem találtunk olyan helyieket, akik velünk akartak volna dolgozni” – mondta Diana del Molino Rodriguez a Domingo Alonso Group workshopján Las Palmas de Gran Canarián.

Mivel nem tudott karosszériafestőket vagy karosszérialakatosokat toborozni, az autógyártó cég összefogott a helyi önkormányzattal, hogy fiatal migránsokat alkalmazzon, amint betöltik a 18. életévüket és kikerülnek az állami gondozásból.

Molino Rodriguez azt mondja, hogy kezdetben heves kritikával szembesültek, a közösségi médiában olyan kommentek jelentek meg, amelyek szerint az emberek „ellopták” a spanyol munkahelyeket:

„Ez nagyon nehéz dolog volt, mert a bevándorlást nem tekintették pozitív dolognak. Senki sem tekintett a migránsokra úgy, mint emberekre.”

A cégének jelenleg körülbelül 30 embere van, köztük a 19 éves Tiene Lama, aki azt mondja, hogy havonta több száz eurót tud küldeni elefántcsontparti családjának.

Több tucat vállalat, köztük a nyaralószigetek nagy szállodaláncai is csatlakoztak a programhoz.

Miközben a pápa az árral szemben küzd, és megpróbálja megváltoztatni a migrációval kapcsolatos hangnemet, ezen a héten életbe lép egy új uniós paktum, amelynek célja az európai határok további szigorítása.

Az elképzelés az, hogy megkönnyítsék a tengeren érkezők őrizetbe vételét és kitoloncolását.

Az olyan fiatalemberek számára, mint Bakary Jaiju, akik már mindent kockára tettek, ez kevés visszatartó erő, az emberi jogi csoportok számára viszont új félelmeket kelt a menedékkérőkben és a meghallgatásért folytatott küzdelmükben.

De a Kanári-szigeteken dolgozó tisztviselők azok, akik a leginkább elítélőek.

„Nincs senkink, aki a szállodákban dolgozna, a buszainkat vezetné, vagy az építőiparban dolgozna; nincsenek kőműveseink vagy szerelőink” – figyelmeztet Francis Candil, a jóléti miniszterhelyettes.

„Szükségünk van egy valódi migrációs politikára, amely azt jelenti, hogy az afrikai országokból érkezőknek nem kell kockáztatniuk az életüket, hanem Európába jöhetnek, és lehetőségük van dolgozni.”

„Ehelyett Európa falak mögött próbálja megvédeni magát – és embereket kiutasítani” - idézi a BBC.