Lépéseket követel Szlovákiával szemben az Európai Parlament a jogállamiság védelmében

Az EP strasbourgi plenáris ülésén 347 szavazattal, 165 ellenében és 25 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban az európai parlamenti képviselők egyebek mellett aggodalmukat fejezték ki a kollektív bűnösség alapján történő, visszamenőleges hatályú vagyonelkobzásról szóló jelentések miatt.

Felszólították a szlovák hatóságokat, hogy szüntessék be a háború utáni rendeletek alapján elrendelt kisajátításokat, amelyek különösen a szlovákiai magyar kisebbséget érintik.

Az EP-képviselők azt is hangsúlyozták, hogy a külföldön élő szlovák állampolgárok számára egyenlő hozzáférést kell biztosítani a választási részvételhez, a levélszavazás eltörlésére irányuló kormányterv tágabb összefüggésében.

Véleményük szerint rendszerszintű hiányosságok veszélyeztetik az EU pénzügyi érdekeinek védelmét is Szlovákiában, ezért azt szeretnék, ha az Európai Bizottság értékelné, fennáll-e egyértelmű kockázata az uniós értékek súlyos megsértésének Pozsony részéről. Javasolták, hogy a brüsszeli testület teljes mértékben használja ki az összes rendelkezésre álló megelőző, illetve végrehajtási intézkedést az EU-költségvetés és a jogállamiság védelmében, továbbá követelték a vonatkozó kötelezettségszegési eljárások megindítását és az EU jogállamisági feltételrendszerének alkalmazását is.

Az EP-képviselők aggályukat fejezték ki a szlovák büntetőjogi változások, illetve a korábbi korrupcióellenes nyomozók állítólagos zaklatása miatt, valamint a nemrégiben befejezett alkotmánymódosítások miatt is. Utóbbiak - mint megjegyezték - korlátozzák az alapvető jogokat és megkérdőjelezik az uniós jog elsőbbségét. Aggodalomra okot adónak nevezték azt is, hogy a szlovák kormány megkísérelte megszüntetni a visszaélést bejelentők védelmével foglalkozó szlovák hivatalt.

A szöveg szerint a szlovák hatóságoknak meg kell erősíteniük a bírói függetlenséget, és végre kell hajtaniuk az Európai Bizottság és az Európa Tanács korrupcióellenes ajánlásait.

Az EP-képviselők aggodalmuknak adtak hangot továbbá az ország mezőgazdasági kifizető ügynökségének működése és az uniós finanszírozású vidékfejlesztési és idegenforgalmi kezdeményezések végrehajtásával kapcsolatban történt visszaélések miatt is, amelyek - az állásfoglalás szerint - luxus magánbirtokok építésére vagy felújítására irányultak.

Az EP aggodalmát fejezte ki a sajtószabadság és a pluralizmus romlása, illetve a közszolgálati médiát érintő állítólagos politikai beavatkozás miatt is. A képviselők elítélték a civil társadalomra gyakorolt nyomást, és felszólították a szlovák hatóságokat, biztosítsák a jogszabályokban és a gyakorlatban is a nők elleni erőszak hatékony megelőzését és leküzdését, valamint szavatolják a szexuális és reproduktív egészséghez és jogokhoz való hozzáférést, ideértve a biztonságos és legális abortuszt is.

Az EP-képviselők szerint a szlovák kormánynak javítania kell az szexuális kisebbségekhez tartozók és a szlovákiai roma kisebbség jogainak védelmét, és aggodalmukat fejezték ki a szlovákiai roma közösségeknek szánt uniós források végrehajtásával kapcsolatban.

A Tisza Párt európai parlamenti képviselőcsoportja az MTI-hez eljuttatott közleményében arra hívta fel a figyelmet, hogy az EP a Tisza és az Európai Néppárt közös fellépésének köszönhetően szólította fel a szlovák hatóságokat a Benes-dekrétumok bírálatát kriminalizáló törvény visszavonására, a folyamatban lévő eljárások felfüggesztésére, valamint a felvidéki magyarokat sújtó földelkobzások megszüntetésére.

"Az állásfoglalás az eddigi legkézzelfoghatóbb eredmény abban a küzdelmünkben, mely a Fico-kormány magyar kisebbségellenes és jogállamiságot sértő intézkedéseinek uniós szintű feltárását, megbélyegzését és visszavonásának kikényszerítését célozza" - fogalmaztak.

Az állásfoglalás a "második világháborút követő rendeletekként" hivatkozik a kollektív bűnösséget kimondó Benes-dekrétumokra, és világos jelzést küld Pozsonynak - hangsúlyozták. A Tisza korábban levélben is sürgette az Európai Bizottság fellépését, és tavaly év végén elsőként hívta fel a figyelmet a jogsértő kisajátításokra - emlékeztettek.

Az Orbán-kormány hivatali ideje alatt nem lépett fel a nyilvánvaló jogsértésekkel szemben, mivel Robert Fico szlovák miniszterelnök politikai támogatása fontosabb volt számára a felvidéki magyarok érdekeinél - mutattak rá.

A közleményben Lakos Esztert, a néppárti magyar nemzeti delegáció vezetőjét idézték, aki elfogadhatatlannak nevezte, hogy a 21. században kollektív bűnösségre épülő jogszabályokra hivatkozva vegyék el magyar családok földjeit.

"Az Európai Uniónak kötelessége megvédeni polgárait, és véget vetni ezeknek a jogsértéseknek. Mi addig tartjuk napirenden az ügyet, amíg az igazság győzedelmeskedik" - fogalmazott Lakos Eszter.

A képviselőcsoport hangsúlyozta: a magyar-szlovák kapcsolatok alapfeltétele a kisebbségi jogsértések megszüntetése és a Benes-dekrétumok eltörlése. A képviselőcsoport tagjai a jövőben is mindent megtesznek annak érdekében, hogy az EU érvényt szerezzen saját jogának és méltányos megoldást biztosítson a felvidéki magyaroknak - tették hozzá.