Külföld
Tovább dúlnak a harcok
Bármi a célkeresztbe kerülhet

A tárca szerint a nagy hatótávolságú, szárazföldi, légi és tengeri indítású fegyverekkel, a többi között Kinzsal aeroballisztikus hiperszonikus rakétákkal, valamint csapásmérő drónokkal végrehajtott támadás válasz volt az Oroszország területén található polgári célpontok ellen elkövetett ukrán „terrortámadásokra”. A csütörtöki hadijelentés szerint az orosz erők a hat frontszakasz közül ötön előre tudtak nyomulni, elfoglalva a donyecki régióban lévő Mikolajivkát, és csaknem 1200 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan.
A tárca a megsemmisített katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolta fel drónok összeszerelésének, tárolásának és indításának több helyszínét. Szergej Lebegyev, a „mikolajivi földalatti mozgalom koordinátora” a RIA Novosztyi hírügynökségnek azt mondta, hogy orosz csapás ért több Kijev környéki repülőteret, amelyeket harci repülőgépek – például F-16-osok és Mirage-ok – tankolására és felfegyverzésére, valamint drónok indítására használ az ukrán hadsereg.
Makszim Puhov, Enerhodar polgármestere ugyancsak a RIA Novosztyinak arról számolt be, hogy csütörtökön folytatódnak a zaporizzsjai atomerőművel szomszédos város elleni ukrán dróncsapások, például két támadás érte a város bejáratánál lévő egyik ellenőrző pontot. Szergej Sojgu, az orosz biztonsági tanács titkára a Sanghaji Együttműködési Szervezet csütörtöki biskeki tanácskozásán hivatali partnereinek azt mondta, hogy Moszkva szerint „Ukrajnának vissza kell térnie az 1990-es állami szuverenitási nyilatkozatában rögzített, blokkon kívüli, semleges és atomfegyvermentes alapokhoz”. Sojgu szerint az orosz fegyveres erők idén több mint 1800 négyzetkilométernyi területet és több mint 80 települést vontak ellenőrzésük alá.
Mint mondta, a donyecki régiónak már csak valamivel több mint 15 százaléka maradt ukrán ellenőrzés alatt. Sojgu azt is elmondta a kirgiz fővárosban, hogy a nyugati országok, a legóvatosabb becslések szerint is, mintegy 590 milliárd dollár kintlévőséget fagyasztottak be, amely Oroszország, Kuba, Venezuela, Irak, Irán, Észak-Korea, Líbia és Afganisztán tulajdonát képezi. Szergej Nariskin, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) igazgatója újságíróknak Moszkvában elmondta: „Ha ez (az ukrajnai konfliktus megoldása) diplomáciai úton nem sikerül, Oroszországnak minden törvényes alapja és kapacitása megvan ahhoz, hogy katonai-technikai úton valósítsa meg.
És a tendencia ebben a tekintetben egyértelmű: a jelenlegi, 2026-os év eleje óta az orosz hadsereg már mintegy 90 nagyobb és kisebb települést felszabadított, és a mozgás egy irányba folytatódik – nyugat felé”. Gyenyisz Manturov orosz első miniszterelnök-helyettes csütörtökön újságíróknak azt mondta, hogy a lézertechnológiát felhasználják az orosz kritikus infrastruktúrának a dróntámadásokkal szembeni védelmére.
„A lézerberendezések teljesítménye változó. Azok, amelyeket jelenleg aktívan használunk, 4 kilowatt és 90 kilowatt közötti teljesítményűek. Ezeket közvetlenül a kritikus infrastruktúra védelmére és a drónok elleni védekezésre használjuk” – hangoztatta.
