Külföld
Starmer új irányt vesz
Európa kerül a brit politika középpontjába?

Keir Starmer jövője kétségessé vált, miután a Munkáspárt súlyos vereséget szenvedett a múlt heti helyhatósági választásokon, és egy volt miniszter azzal fenyegetőzött, hogy a törvényhozók támogatását kéri egy vezetőváltáshoz, ha nem történnek radikális változások - írja a Reuters.
Starmer több mint 30 munkáspárti képviselő részéről is lemondási vagy távozási ütemterv iránti felszólítással szembesült a helyhatósági választásokon elszenvedett vereségek után, amelyek a kormányzó párt számára több mint három évtizede nem látott mértékűek voltak.
Starmer a legutóbbi kormányzati átalakítás során azt mondta, hogy „a fokozatos változtatások nem lesznek elegendők”, és hogy a gazdaság fellendítéséhez, a brit hadsereg újjáépítéséhez és az energiabiztonság erősítéséhez szükséges reformok nagyobb léptékűek, mint korábban gondolta – derül ki a hivatala által közzétett beszédrészletekből.
Bár konkrét új politikákat nem jelentett be, Starmer szerint kormánya „a kapcsolataink újjáépítéséről és Nagy-Britannia Európa szívébe való visszahelyezéséről” fog szólni, közel egy évtizeddel azután, hogy az Egyesült Királyság az EU elhagyása mellett döntött.
Az Európához fűződő kapcsolatok elmélyítésének ígérete népszerű a Munkáspárt törvényhozói és sok fiatalabb választó körében is, a közvélemény-kutatások szerint a britek mintegy 60%-a ma már úgy véli, hogy a Brexit hiba volt.
Ugyanakkor ez a törekvés nehéz kérdéseket vet fel, például a bevándorlás esetleges növelését az EU piacaihoz való jobb hozzáférésért cserébe, és várhatóan ellenállásba ütközik a jobboldali euroszkeptikus pártok és egyes brit médiák részéről.
Starmer 2024-ben a modern brit történelem egyik legnagyobb parlamenti többségével nyert, azzal az ígérettel, hogy növeli a gazdasági növekedést, csökkenti az illegális bevándorlást és lerövidíti a várólistákat az állami egészségügyben.
Az előrelépést azonban politikai irányváltások, a párton belüli elégedetlenség, valamint több botrány is hátráltatta, ami hozzájárult ahhoz, hogy Starmer támogatottsága az egyik legalacsonyabb legyen a brit miniszterelnökök között.
Elismerve, hogy kormánya nem minden esetben tudta teljesíteni a választói elvárásokat, Starmer azt fogja mondta, hogy „az embereknek reményre van szükségük”, és készen áll „szembenézni Nagy-Britannia nagy kihívásaival”.
A nyomás tovább nőtt, miután Angela Rayner korábbi miniszterelnök-helyettes figyelmeztetett: a Munkáspárt „utolsó esélye” előtt állhat a változásra.
Egy másik képviselő, Catherine West felszólította a kabinetet Starmer leváltására, és jelezte, hogy ha ez nem történik meg, és nem elégedett a miniszterelnök beszédével, maga kezdeményezne vezetőválasztást.
A Munkáspárt történetében eddig soha nem távolított el hivatalban lévő miniszterelnököt.
A pártszabályok szerint a parlamenti frakció 20%-ának – 81 képviselőnek – kellene támogatnia egy kihívót ahhoz, hogy vezetőválasztás induljon.
Eddig azonban senki sem jelentkezett hivatalos kihívóként a Starmerrel szemben potenciálisan szóba jöhető riválisok közül.
Az egyik esélyesnek tartott figura, Andy Burnham, Manchester polgármestere, nem parlamenti képviselő, így nem indulhatna a vezetői posztért.
Starmer esetleges eltávolítása tovább növelné a brit politikai instabilitást: az ország az elmúlt évtizedben már így is több miniszterelnököt váltott, mint hosszú évtizedek óta bármikor.
Elemzők ezt a helyzetet a 2008-as pénzügyi válság utáni lassú gazdasági növekedéssel, a COVID–19 járvány utáni költségvetési nyomással és a Brexit utáni politikai megosztottsággal magyarázzák.
