Külföld
Rubio hetek óta tartó feszültségek után találkozik Leó pápával
Soha nem látott mélyponton van Amerika és a Vatikán kapcsolata
Az iráni ISNA hírügynökség által idézett iráni külügyminisztériumi szóvivő azt nyilatkozta, hogy Teherán közli majd válaszát, míg Ebrahim Rezaei iráni törvényhozó, a parlament befolyásos külpolitikai és nemzetbiztonsági bizottságának szóvivője a javaslatot „inkább amerikai kívánságlistának, mint valóságnak” nevezte.
Meg akarnak egyezni. Nagyon jó tárgyalásokat folytattunk az elmúlt 24 órában, és nagyon is lehetséges, hogy megállapodunk
– mondta Trump szerdán az Ovális Irodában újságíróknak, majd hozzátette, hogy „gyorsan vége lesz”.
Trump többször is felvetette egy megállapodás lehetőségét a február 28-án kezdődött háború lezárásáról, eddig sikertelenül. A két fél továbbra is nézeteltérésben áll számos nehéz kérdésben, például Irán nukleáris ambíciói és a Hormuzi-szoros feletti ellenőrzése miatt, amely a háború előtt a világ olaj- és gázellátásának egyötödét adta.
Egy pakisztáni és egy másik, a közvetítésről tájékoztatott forrás azt mondta, hogy közel van a megállapodás egy egyoldalas memorandumról, amely hivatalosan is véget vetne a konfliktusnak. Ez elindítaná a tárgyalásokat a szoroson áthaladó hajózás blokkolásának feloldásáról, az Iránnal szembeni amerikai szankciók feloldásáról és Irán nukleáris programjának korlátozásáról – mondták a források.
Egy, a tárgyalásokon részt vevő pakisztáni tisztviselő csütörtökön a Reuters-nek elmondta, hogy a tárgyalók reménykednek a megállapodás elérésében, de megjegyezték, hogy továbbra is vannak eltérések a felek között.
„A legfontosabb számunkra, hogy bejelentsék a háború végleges végét, és a többi kérdést akkor vitathassák meg, ha visszatérnek a közvetlen tárgyalásokhoz” – mondta a névtelenséget kérő tisztviselő.
Mohammad Baqer Qalibaf, az iráni parlament elnöke látszólag gúnyolódott a két fél közeledésére utaló jelentéseken, és angolul azt írta a közösségi médiában, hogy a „Bízz bennem, testvérem” hadművelet kudarcot vallott.
Kalibaf azt nyilatkozta, hogy az ilyen jelentések csak az Egyesült Államok kifogásait célozzák, miután az Egyesült Államok nem tudta megnyitni a Hormuzi-szorost.
Egy lehetséges megállapodásról szóló jelentések miatt a globális olajárak szerdán kéthetes mélypontra zuhantak, a Brent fajta határidős ára pedig mintegy 11%-kal esett, hordónként körülbelül 98 dollárra, mielőtt ismét 100 dollár fölé emelkedett.
A globális részvényárak is megugrottak, a kötvényhozamok pedig csökkentek az energiaellátást megzavaró háború végével kapcsolatos optimizmus miatt.
„Az amerikai-iráni békejavaslatok tartalma sovány, de a piacon az a várakozás uralkodik, hogy további katonai akciókra nem kerül sor” – mondta Takamasa Ikeda, a GCI Asset Management vezető portfóliómenedzsere.
Trump kedden felfüggesztette a kétnapos haditengerészeti misszióját, amelynek célja a blokád alatt álló szoros újranyitása volt, a béketárgyalások előrehaladására hivatkozva.
Az NBC News két meg nem nevezett amerikai tisztviselőre hivatkozva azt írta, hogy Trump hirtelen irányváltása azután történt, hogy Szaúd-Arábia felfüggesztette az amerikai hadsereg azon jogát, hogy egy szaúdi bázist használjanak a művelethez.
Az NBC jelentése szerint a szaúdi tisztviselőket meglepte és felháborította Trump bejelentése, miszerint az Egyesült Államok segíteni fog a hajók kíséretében a Hormuzi-szoroson keresztül, aminek következtében közölték Washingtonnal, hogy megtagadják az Egyesült Államoktól az engedélyt, hogy katonai repülőgépeket reptessenek ki egy szaúdi bázisról vagy a szaúdi légtéren keresztül.
A Fehér Ház nem reagált azonnal a jelentéssel kapcsolatos megkeresésre.
Az amerikai hadsereg fenntartotta saját blokádját az iráni hajók ellen a régióban. Az amerikai Központi Parancsnokság közölte, hogy a csapatok szerdán tüzet nyitottak egy üres, iráni zászló alatt hajózó tankerre, harcképtelenné téve azt, miközben az a blokád megsértésével megpróbált egy iráni kikötő felé hajózni.
A közvetítésről tájékoztatott forrás elmondta, hogy az amerikai tárgyalásokat Trump megbízottja, Steve Witkoff és veje, Jared Kushner vezeti. Ha mindkét fél megállapodik az előzetes tartalmakban, az 30 napos részletes tárgyalásokat jelentene a teljes megállapodás elérése érdekében.
Bár a források szerint a memorandum kezdetben nem igényelne engedményeket egyik féltől sem, nem említettek számos olyan kulcsfontosságú követelést, amelyeket Washington a múltban megfogalmazott, és amelyeket Irán elutasított, például az iráni rakétaprogram korlátozását és a közel-keleti proxy milíciák támogatásának megszüntetését – írta a Reuters.
A források azt sem említették, hogy Irán több mint 400 kg (882 font) közel fegyverminőségű uránkészlettel rendelkezik.
