Ki vezetné az Egyesült Államokat, ha az elnök kiesik?

Az amerikai jog egyértelműen meghatározza, mi történik abban az esetben, ha az elnök nem tudja ellátni a feladatait. Az utódlási rend nemcsak a végrehajtó hatalom tagjait, hanem a kongresszus vezetőit is magában foglalja.

A történelem során – különösen a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után – komoly aggodalmak merültek fel azzal kapcsolatban, hogy egyetlen katasztrofális esemény akár az egész politikai vezetést is kiiktathatja, ha egy helyen tartózkodnak. Ennek kivédésére alakult ki az úgynevezett „kijelölt túlélő” gyakorlata. Ilyenkor egy magas rangú tisztviselő távol marad a kiemelt eseményektől, például az éves kongresszusi beszédtől, így biztosítva a folytonosságot.

Az amerikai alkotmány előírja, hogy az utódlási sor minden tagjának legalább 35 évesnek kell lennie, született amerikai állampolgárnak kell lennie, és legalább 14 éve az Egyesült Államokban kell élnie. Emellett a Szenátusnak is jóvá kell hagynia a kinevezésüket.

Az utódlási sorrend

Az alkotmány 25. kiegészítése szerint, ha Donald Trump nem tudná ellátni feladatait, akkor az alelnök, J. D. Vance lépne a helyére, és kitöltené a ciklus hátralévő részét 2029 januárjáig. Ebben az esetben saját alelnököt is jelölhetne.

Ha az elnök és az alelnök egyaránt cselekvőképtelenné válna, a következő a sorban a Képviselőház elnöke, Mike Johnson áll. Őt a Szenátus ideiglenes elnöke követi, amely tisztséget jelenleg a 92 éves Chuck Grassley tölti be.

Ezt követően a kormány tagjai következnek, mégpedig minisztériumaik alapításának sorrendjében. A listát a külügyminiszter, Marco Rubio vezeti, majd a pénzügyminiszter, Scott Bessent és a védelmi miniszter, Pete Hegseth következik.

A főügyész lenne a következő, azonban kérdéses, hogy Todd Blanche megfelel-e a feltételeknek, mivel bár a Szenátus jóváhagyta kinevezését az Igazságügyi Minisztérium második számú pozíciójára, a legfelsőbb vezetői posztra még nem jelölték és nem is erősítették meg.

A további sorrend: belügyminiszter, mezőgazdasági miniszter, kereskedelmi miniszter, munkaügyi miniszter (jelenleg betöltetlen), egészségügyi és humán szolgáltatások minisztere, lakásügyi és városfejlesztési miniszter, közlekedési miniszter, energiaügyi miniszter, oktatási miniszter, veteránügyi miniszter, végül pedig a belbiztonsági miniszter.

Ki az a „kijelölt túlélő”?

A „kijelölt túlélő” nem törvényben rögzített pozíció, hanem egy bevett biztonsági gyakorlat az 1980-as évektől. Lényege, hogy egy kormánytag nem vesz részt azokon az eseményeken, ahol a teljes politikai elit jelen van, így egy esetleges támadás után biztosított marad a kormányzás folytonossága.

A Kaliforniai Egyetem, Santa Barbara – Amerikai Elnökségi Projekt adatai szerint leggyakrabban a mezőgazdasági minisztert jelölték ki erre a szerepre. Donald Trump azonban 2025-ben és 2026-ban is a veteránügyi minisztert, Doug Collins választotta - írja a Reuters.

Érdekesség, hogy bár a Fehér Házi Tudósítók Egyesülete éves vacsorája a washingtoni társasági élet egyik kiemelt eseménye, általában nem igényel ilyen óvintézkedéseket. Trump korábbi ciklusában kerülte az eseményt, és tavaly is távol maradt, idén azonban részt vett rajta – többek között Vance, Johnson, Rubio és Hegseth társaságában.

Ez elméletben növelte annak kockázatát, hogy egy esetleges támadás súlyos alkotmányos válságot idézzen elő. Ugyanakkor Chuck Grassley távolmaradása biztosította, hogy az utódlási rend legalább egy tagja ne tartózkodjon a helyszínen.