Vajon Keir Starmer félrevezette-e a parlamentet a Mandelson-ügyben?

Sir Lindsay Hoyle, az alsóház elnöke hétfőn jelentette be, hogy engedélyt adott a vitára és a szavazásra, amely várhatóan már kedden lezajlik.

Az ügy rendkívüli jelentőségét az adja, hogy a parlament tudatos félrevezetése a brit politika törvényerejű konvenciói alapján a képviselők, köztük a kormánytagok által elkövethető legsúlyosabb magatartási kihágások közé tartozik, és általános elvárás, hogy távozzanak tisztségükből mindazok, akikről bebizonyosodik, hogy ezt a kihágást elkövették.

Ha a képviselők megszavazzák az ügy kivizsgálását, a vizsgálatot a képviselői előjogok, köztük a mentelmi jog alkalmazását szabályozó alsóházi szakbizottság végzi majd.

A kormányzó brit Munkáspártnak 403 képviselője - így jelentős többsége - van a 650 tagú alsóházban, vagyis ahhoz, hogy a vizsgálat elindulhasson, a Labour-frakció nagyon sok tagjának is meg kellene szavaznia az ellenzéki Konzervatív Párt indítványát, vagy tartózkodnia kellene a voksolástól.

Az ügy előzményeként Peter Mandelsont - a Munkáspárt egykori legbefolyásosabb főideológusát - számos figyelmeztetés ellenére Keir Starmer kormányfő 2024-ben Nagy-Britannia washingtoni nagykövetévé nevezte ki.

A Labour veterán politikusát azonban nem egészen egy év után vissza kellett hívni a brit diplomáciai külszolgálat legnagyobb presztizsű posztjáról, miután kiderült, hogy szoros baráti és üzleti kapcsolatokat ápolt a súlyos szexuális bűncselekményekért elítélt, 2019-ben börtönében elhunyt néhai amerikai pénzemberrel, Jeffrey Epsteinnel.

Mandelsont februárban őrizetbe is vették azzal a gyanúval, hogy a korábbi években bizalmas brit kormányzati adatokat szolgáltatott ki Epsteinnek.

Az ügy minden idők egyik legnagyobb brit belpolitikai botrányává fajult, és az utóbbi napokban még hevesebbé is vált, miután kiderült, hogy Mandelson nagyköveti kinevezését a magas szintű kormányzati posztok jelöltjeinek nemzetbiztonsági átvilágítását végző hatóság (UK Security Vetting, UKSV) - éppen Mandelson és Epstein mélyreható kapcsolatrendszere miatt - nem javasolta.

Starmer az alsóházban többször is kijelentette, hogy erről a negatív állásfoglalásról nem tudott, mivel a londoni külügyminisztérium illetékesei sem vele, sem Yvette Cooper külügyminiszterrel nem közölték a UKSV elutasító véleményét, vagyis azt, hogy Mandelson megbukott a nemzetbiztonsági átvilágításon, és ezért mondta korábbi parlamenti nyilatkozataiban azt, hogy Mandelson megfelelő kinevezési eljárásrend alapján nyerte el a nagyköveti tisztséget.

Starmer azokat a vádakat is cáfolta, hogy a Downing Street nyomást gyakorolt volna a külügyminisztériumra Mandelson kinevezése végett a nagykövetjelölt ellen gyűlő bizonyítékok ellenére.

A Konzervatív Párt vezetője, Kemi Badenoch szerint azonban Starmer e nyilatkozataival többszörös is félrevezette a parlamentet, mivel nem hihető, hogy a kormányfő ne tudott volna a nemzetbiztonsági vizsgálat eredményéről. Badenoch szerint ezért Starmernek távoznia kell a miniszterelnöki tisztségből.