Szerbia bejelentette a „hadsereg digitalizálását és robotizálását”

Szerbia azt tervezi, hogy drónokkal, rakétákkal és légvédelemmel korszerűsíti hadseregét, a Tanjug szerb hírügynökség szerint. Az Albánia, Horvátország és Koszovó között tavaly megkötött védelmi szövetségre válaszul Aleksandar Vucic elnök bejelentette a szerb fegyveres erők alapvető modernizálására vonatkozó terveket – írja a focus.de.

A hangsúly a robotizáláson és a digitalizáción lesz. Vučić a „hadseregünkben bekövetkezett jelentős változások forradalmi időszakáról, a hadseregünk digitalizációjáról és robotizációjáról” beszél.

Albánia, Horvátország és Koszovó 2025 márciusában védelmi és együttműködési megállapodást írt alá. A kormányok szerint a megállapodás nem irányul egyetlen konkrét ország ellen sem. Inkább a NATO-n belüli jelenlegi biztonsági fejleményekre adott válaszként szolgál. Belgrád azonban attól tart, hogy a balkáni helyzet tovább eszkalálódhat és destabilizálhatja a régiót.

Új egység drónok és pilóta nélküli rendszerek számára

A „Tanjug” hírportál szerint egy pilóta nélküli rendszerekre összpontosító különleges egységet terveznek létrehozni. Ez magában foglalja a távirányítású és részben autonóm földi járműveket, a nagy hatótávolságú drónokat és az irányított rakétákat. Ezek az úgynevezett „csalogató fegyverek” hosszabb ideig képesek körözni a célpontok körül, majd automatikusan megtámadni azokat. Elsősorban felderítésre, különleges műveletekre és a tüzérség pontos célzására szolgálnak.

Feszült helyzet a régióban

Vučić kifejti, hogy Szerbia biztonsági helyzete ma jelentősen feszültebb, mint az év elején. Januárhoz képest „negatív eszkalációs potenciál” áll fenn, utalva az általa „Pristina-Tirana-Zágráb szövetségnek” nevezett szervezet további katonai tevékenységeire.

Szerinte ez növeli a Szerbiára nehezedő nyomást, hogy gyorsabban erősítse és modernizálja hadseregét. Mindazonáltal az elnök hangsúlyozza, hogy Szerbia továbbra is békét akar: „A béke és a stabilitás fenntartása iránti elkötelezettségünk nem változott. Azonban csak akkor tudjuk fenntartani, ha elég erősek vagyunk.” Szerbiának mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy „a szerb érdekek mindig védve legyenek” – mondja Vučić.

A balkáni feszültségek gyökerei

A Szerbia és Albánia, Horvátország, valamint Koszovó közötti feszültségek az 1990-es évekbeli, a volt Jugoszlávia területén zajló háborúkra nyúlnak vissza. Jugoszlávia szétesésekor heves harcok törtek ki a szerb és a horvát erők között, amelyek mindkét oldalon kiutasításokhoz és súlyos bűncselekményekhez vezettek.

Különösen nehéz a viszony Koszovóval, az 1990-es évek végén eszkalálódott a konfliktus a szerb biztonsági erők és a túlnyomórészt albán lakosság között. 1999-ben a NATO légicsapást indított Szerbia ellen. Koszovó 2008-ban kikiáltotta függetlenségét – ezt a lépést Szerbia a mai napig nem ismeri el.

Albánia politikailag határozottan Koszovó mellett áll. Horvátország és Koszovó egyértelműen a Nyugathoz kötődik, Horvátország pedig NATO-tag. Szerbia ezzel szemben hivatalosan semlegesnek nyilvánítja magát katonailag, és szoros kapcsolatokat ápol Oroszországgal.