Még mindig a lőszergyártás növelésén pörög az EU

Az Európai Bizottság „új szakpolitikai eszközöket” keres a kontinens védelmi iparának támogatására és termelési kapacitásának bővítésére, beleértve a lőszer felhalmozását is - írja Andrius Kubilius védelmi biztos bejelentése alapján az Euractive. Mint az orgánumban megjegyzik, az európai kabinetek nyomást gyakoroltak nemzeti védelmi iparukra, de az ágazatnak komoly nehézséget okozott, hogy a megfogalmazott igények túl általánosnak bizonyultak. Egyes ipari szakértők azzal érvelnek, hogy az uniós kormányoknak (immár) el kellene kötelezniük magukat a hosszú távú védelmi beszerzések mellett, s ez által az ipar kiszámíthatóbb lehet(ne).

A magántőkének alapvető szüksége van a hosszú távú és satbil tervekre azért, hogy biztosítva lássa a megtérülést. Míg korábban számos gyártó növelte a termelését, ezt pusztán a megnövekedett keresletre számítva tették anélkül, hogy a védelmi minisztériumok valójában konkrét megrendeléseket foganatosítottak volna.

Az EU most arra törekszik, hogy a gyárak azonnal növelhessék a termelést, ha konfliktus merül fel - mondta Kubilius.

A lapban kissé cinikusan megjegyzik, a bizottság erőfeszítéseinek fenntarthatósága azonban továbbra sem világos. Jó, helyesebben szomorú példa erre, hogy 2025-ben nem hosszabbították meg a lőszergyártást támogató törvényt (ASAP), egy 500 millió eurós támogatási programot, amelynek célja a lőszer- és rakétaellátási láncok szűk keresztmetszeteinek csökkentése - lett volna.

A kimondatlan kérdés pedig az, hogy miként akarják tovább támogatni Ukrajnát, miközben a termelés csekély és a saját lőszerkészleteiket is föl kellene tölteni.