Brazília felkészül a high-tech háborúkra

A brazil hadsereg Luiz Inácio Lula da Silva elnöknek egy védelmi tervet mutatott be, amely 2040-ig mintegy 456 milliárd real (körülbelül 75,6 milliárd euró) beruházást irányoz elő. A Sociedade Militar szakportál szerint a program célja, hogy megerősítse az ország védelmét a modern fenyegetésekkel, például drónokkal, precíziós rakétákkal és mesterséges intelligenciával szemben.

A tervek a legutóbbi háborúk, például az ukrajnai háború tapasztalatain alapulnak, ahol olcsó drónok és jól összehangolt támadások legyőzték a klasszikus védelmi rendszereket.

Brazília mint katonai nagyhatalom

Brazília területét tekintve a világ ötödik legnagyobb országa, több mint 200 millió lakossal rendelkezik, és messze a legnagyobb gazdasággal, valamint a legerősebb haderővel rendelkezik Dél-Amerikában. A brazil hadsereg körülbelül 360 000–375 000 katonával, saját fegyverkezési programokkal és jelentős fegyveriparral a nyugati félteke legnagyobb katonai hatalmai közé tartozik.

Ugyanakkor a O Cafezinho hírmagazin szerint Brazília csak a bruttó hazai termékének körülbelül 1,1 százalékát fekteti be a védelembe – ez kevesebb, mint sok NATO-ország.

A drónok elleni védelem prioritás

A hadsereg szerint sürgető probléma, hogy nem tudnak védekezni a nagyszabású támadások ellen, például a drónrajok ellen. Az „O Cafezinho” szerint a hadsereg ezt a hiányosságot három légvédelmi tüzérségi csoport felállításával kívánja pótolni. Minden csoportot három üteggel szerelnek fel, amelyek repülőgépeket, rakétákat és drónokat tudnak elfogni.

Az első lépések már megtörténtek: Brazília tárgyal Olaszországgal az EMADS rendszer megvásárlásáról, amely modern radar technológiákat és CAMM-ER rakétákat integrál. A projekt ezen részének költségei akár 90 milliárd real (körülbelül 15 milliárd euró) is lehetnek.

Az „Enhanced Modular Air Defence Solutions” (EMADS) rendszer egy rugalmas légvédelmi rendszer, amely különböző radarrendszereket és érzékelőket köt össze egymással. CAMM-ER rakétákat használ, amelyek nagy pontosságukról és hatótávolságukról ismertek. A rakétákat brazil hadihajókon is alkalmazzák.

Fókusz a hazai dróntechnológián

A hadsereg a drónok hiányát „stratégiai vészhelyzetnek” tekinti. A „Sociedade Militar” szerint kész drónokat kell vásárolni, és saját technológiákat is kell fejleszteni. Már 26 vállalat nyújtott be javaslatokat, köztük felderítési és fegyveres bevetésekre alkalmas modelleket. A beruházások ebben a területen 2040-ig akár 1,6 milliárd eurót is elérhetnek.

Rakéták és tankok modernizálása

A drónok elleni védekezés mellett a hadsereg olyan rakétaprojektek továbbfejlesztését is tervezi, mint az Avibras cég taktikai repülőrakétája. Ennek hatótávolsága több mint 300 kilométer lesz. A Míssil Tático Balístico S+100 is fejlesztés alatt áll. Ezenkívül a páncélozott járműveket drónok elleni védelmi rendszerekkel kell felszerelni és mesterséges intelligenciával összekapcsolni.

Finanszírozás és politikai akadályok

A terv megvalósítása nagyban függ a politikai döntésektől és a pénzügyi forrásoktól. A finanszírozás egy részét egy törvény teheti lehetővé, amely 2031-ig legfeljebb 30 milliárd reált kivon a stratégiai védelmi projektekre szánt költségvetési keretből.