Csaknem három évtizedig tartott az aknamentesítés

A tárcavezető közlése szerint a mentesítés során csaknem 107 ezer aknát és egyéb robbanószerkezetet, valamint 470 ezer fel nem robbant eszközt távolítottak el. Hangsúlyozta: a folyamat nemcsak technikai siker, hanem erkölcsi kötelezettség teljesítése is az áldozatok és családtagjaik felé. Hozzátette, az aknamentesítés hozzájárul a családok biztonságához, a vidéki térségek fejlődéséhez, új mezőgazdasági területek hasznosításához és a turizmus erősödéséhez.

Az aknamentesítés a háborús években, az 1990-es évek első felében kezdődött, hivatalos kezdetének azonban 1996-ot tekintik. Az ENSZ akkori felmérése szerint az ország szárazföldi területének mintegy 23 százaléka, összesen mintegy 13 ezer négyzetkilométer volt aknákkal szennyezett 14 megyében. 1998-ban megalakult a horvát aknamentesítő központ (HCR), a humanitárius aknamentesítés szervezéséért és koordinálásáért felelős központi állami szerv.

A terepen végzett szisztematikus munkának és a műszaki felméréseknek köszönhetően a becsült aknaveszélyes terület nagysága folyamatosan csökkent, 2005-re mintegy 1200 négyzetkilométerre mérséklődött. Az eredeti tervek szerint Horvátországot 2019-ig aknamentesítették volna, ez azonban forráshiány miatt - különösen az európai uniós csatlakozást megelőző időszakban - nem valósult meg.

A mintegy 1,2 milliárd euró értékű átfogó program a hivatalos kezdettől számított harminc évvel később zárult le. A 1996-ban megkezdett humanitárius aknamentesítési program időszaka alatt összesen 612 ember szenvedett balesetet, közülük 208-an életüket vesztették. Az áldozatok között 136 tűzszerész és őket segítő munkás volt, közülük 41-en haltak meg munkavégzés közben.

Horvátország 1997-ben az elsők között írta alá az ottawai egyezményt, amely tiltja a gyalogsági aknák gyártását, kereskedelmét és telepítését, valamint előírja az aknakészletek megsemmisítését és az aknamezők felszámolását.