Új hadászati célokat fektet le Észak-Korea

Kim Dzsongun egy új fejlesztésű 600 mm-es kaliberű többcsöves rakétavető bemutatására rendezett ünnepségen vett részt. Kim a KCNA beszámolója szerint azt mondta: a rakétaindítók „pontosság és tűzerő tekintetében gyakorlatilag nem különböznek egy nagy pontosságú ballisztikus rakétától”, és „különleges csapásra, azaz stratégiai küldetés végrehajtására” alkalmasak. Hozzátette: a rendszer „MI-technológiát és összetett irányítási megoldásokat” alkalmaz. Kim „egyedülállónak” nevezte a 600 milliméteres sorozatvetőt, és megerősítette, hogy a rendszer elsősorban „elrettentésre” szolgál.

Az észak-koreai vezető szerint a kongresszus „kihirdeti az önellátó védelem következő szakaszát és céljait”, és felgyorsul „a külső erők fenyegetéseit határozottan elrettentő katonai képességek folyamatos megújítása”.

A KCNA külön jelentésben idézte Kim Jodzsong, az észak-koreai vezető húgának a nyilatkozatát is, aki üdvözölte Dél-Korea hivatalos sajnálkozását az Észak-Korea fölé küldött drónok ügyében. Ugyanakkor arra figyelmeztetett: Phenjan katonai lépésekkel erősíti a határ menti éberséget, és Dél-Korea érdekében áll az ilyen „súlyos szuverenitássértések” megismétlődésének megakadályozása. „Az ellenséggel közös határnak szilárdnak kell lennie” - fogalmazott.

Szakértők szerint Észak-Korea több tucat nukleáris robbanófejjel rendelkezhet; Phenjan 2006-ban hajtotta végre első atomkísérletét, és a nemzetközi szankciók ellenére is ragaszkodik arzenáljához, azt az Egyesült Államok és Dél-Korea jelentette fenyegetéssel indokolva.

A dél-koreai védelmi minisztérium szerdán közölte: az Egyesült Államokkal folytatott egyeztetések keretében vizsgálja a 2018-as katonai megállapodás egyes elemeinek részleges és egyoldalú visszaállítását, beleértve a határ menti katonai tevékenységek - például egy önként vállalt repülési tilalmi zóna - korlátozását.

Hong Min, a szöuli Korea Institute for National Unification elemzője szerint Kim Jodzsong üzenete azt jelzi, hogy Phenjan elutasítja a „különleges kapcsolatokon” alapuló megállapodásokat, és inkább „kemény határigazgatási” megközelítést alkalmazna.