Migránsok menthetik meg Európa haderejét?

Európa két, látszólag különálló kihívással küzd: súlyos katonai létszámhiánnyal és tartós migrációs nyomással – kezdi okfejtését a Foreign Policy szerzője. A politikai döntéshozók általában külön kezelik a két problémát, pedig egyre több szakértő szerint a megoldás éppen a kettő összekapcsolásában rejlik. Szerintük egyre gyakrabban merül fel az a javaslat, hogy az európai államok kínáljanak állampolgársági utat azoknak a bevándorlóknak, akik hajlandók szolgálni a fegyveres erőkben – írja a Mandiner.

Németországban, az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Olaszországban és Hollandiában a toborzási irányszámok évek óta elmaradnak, miközben sok helyen a hivatásos állomány több mint ötöde betöltetlen. A helyzetet súlyosbítja a demográfiai hanyatlás: az Európai Unióban a születések száma történelmi mélypontra esett, így a potenciális újoncok száma folyamatosan csökken.

Eközben az ukrajnai háború világossá tette, hogy a modern technológia nem helyettesíti a katonákat a terepen.

Az EU és a NATO ugyan koordinálja a védelmi beszerzéseket és a képességfejlesztést, de a katonai személyzet toborzása továbbra is nemzeti hatáskör. Nincs közös európai mechanizmus a létszámhiány kezelésére, miközben a kontinens munkaképes korú népessége 2070-ig több tízmillió fővel csökkenhet.

„Ezzel párhuzamosan Európába jelentős számú, jellemzően fiatal és munkaképes migráns érkezik Afrikából és a Közel-Keletről, akik sok esetben nyelvi, technikai vagy kulturális készségekkel rendelkeznek” – írja a cikk szerzője.

Hozzáteszi: a történelemben a katonai szolgálat gyakran bizonyult az integráció egyik leghatékonyabb eszközének. Az Egyesült Államok a 19. század közepe óta kínál állampolgárságot katonai szolgálatért cserébe, és azóta több százezer bevándorló honosodott így.

Szerinte, az ilyen katonák nemcsak létszámot biztosítanak, hanem speciális tudást, motivációt és regionális tapasztalatot is hoznak. Egy hasonló európai modell egyszerre kezelhetné a demográfiai és biztonsági kihívásokat, miközben újragondolná a migráció stratégiai szerepét a kontinens védelmében.