Külföld

Magyarország a legérzékenyebb ponton ütött vissza Ukrajnának

Ukrajna politikai döntést hozott a „fekete arany” leállításának ügyében

Már várható volt, hogy Magyarország északi szomszédunkkal egyetemben komoly válaszlépést tesz Ukrajna provokatív lépésére. Kijev ugyanis letiltotta a sérülése után megjavított Barátság kőolajvezetéken az orosz fosszilis energiahordozó áramlását. Ukrajna ezzel a lépésével befolyásolni akarja az áprilisi magyar parlamenti választások eredményét. Magyarország és Szlovákia viszont mától nem szállít Ukrajnának feldolgozott olajat, konkrétan diesel üzemanyagot. Kijevben nyilván megfeledkeztek arról, hogy hazájuk háborúban áll és a dieselolaj nélkülözhetetlen a tankok számára.

Magyarország a legérzékenyebb ponton ütött vissza Ukrajnának
A Barátság kőolajvezeték folyamatos támadás alatt áll
Fotó: MH-archív/Németh András Péter

Magyarország 96 napra való kőolajtartalékkal rendelkezik, jelentette be Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter. A nyilatkozat azok után hangzott el, hogy Ukrajna megtiltotta, hogy a Barátság olajvezetéken hazánk orosz olajat kapjon. Január 27-e óta nem érkezik Magyarországra orosz olaj, miután a hazánk számára fontos infrastruktúra megsérült, amelyet az orosz fél már helyreállított.

Tehát, elméletileg most már nincs technikai akadálya annak, hogy a vezeték ismét üzembe álljon.

Ukrajna azonban politikai döntést hozott a „fekete arany” leállításának ügyében. A cél világos: Kijev az áprilisi magyar parlamenti választások előtt energetikai válságot akar Magyarországon teremteni, azt remélve, hogy ezzel a hazai közvélemény egy részét a budapesti kormány ellen tudja hangolni.

Az ukrán döntésre válaszul hazánk leállította az Ukrajnába irányuló hazai olajexportot. Ez a kijelentés nem ellentmondásos, mivel Magyarország nyers kőolajat importál Oroszországból és feldolgozott, finomított dieselolajat ad el Ukrajnának. Mivel a Barátság vezeték üzemen kívülre való helyezése Szlovákiát is érinti, a pozsonyi kormány ezért hasonló ellenlépést tett.

Mindezek után vegyük szemügyre, hogy a két közép-európai ország intézkedései miként hatnak Ukrajna katonai képességeire?

A harci járművek ugyanis majdnem kizárólag dieselolajjal működnek.

A második világháború alatt az amerikaiak gyártotta olyan tankokat, amelyekbe az egyszerűbb és olcsóbb benzin üzemmódú motorokat szereltek. A kísérlet azonban tragédiával végződött, mert már a legkisebb sérülés esetén is ezek a tankok felrobbantak, esélyt sem adva a személyzetnek a menekülésre. A dieselolaj nem robban, hanem lángra kap, ezzel minimális időt ad a kezelőknek a menekülésre.

Jelenleg nincsenek nyilvánosan elérhető adatok arról, hogy a magyar és a szlovák dieselolaj hány százalékát teszi ki az ukrán szükségleteknek. Ukrajna ma jelentős mértékben függ a feldolgozott importált olajtól. Korábbi elemzések szerint az ország dieselolaj- igényének körülbelül 83 százaléka importból származott, mielőtt még az orosz invázió teljesen át nem alakította a piacot.

A korábbi adatok azt mutatják, hogy néhány évvel ezelőtt Ukrajna diesel olaj-igényének 60-80 százalékát a két „visegrádi”ország elégítette ki.

Közben azonban Ukrajna dizertifikálta a dieselolaj- beszerzését, lengyel, görög, török, indiai, román forrásokból. Pontosan most nem lehet megállapítani, hogy a magyar és a szlovák diesel olaj hány százalékát teszi ki az ukrán igényeknek.

Annyi azonban bizonyos, hogy a szállítások elmaradása mindenképpen üzemanyaghiányt fog okozni Ukrajnában. Ez növelheti az üzemanyag-árakat és a logisztikai terheket az országban. Előfordulhat, hogy a hadsereg bizonyos egységeknél csökkentenie kell az üzemanyag-felhasználást.

A modern, gépesített hadviselés rendkívül üzemanyag-igényes.

Tíz százalékos tartós dieselolaj hiány esetén a következő helyzet állhat elő. Egy szovjet/orosz típusú harckocsi, például a T-72-es fogyasztása 300–500 liter 100 kilométerenként. Intenzív harcban ez a fogyasztás napi 600–1 000 litert is kitehet. Mindez azt jelenti, hogy egy teljesen gépesített dandárnak naponta kétszáz- és négyszázezer liter dieselolajra van szüksége.

Nagy valószínűséggel Kijev kénytelen lenne a katonai stratégiai készletekhez nyúlni a kiesés miatt. Más következményekkel is járhat a szűkös dieselolaj-ellátás. Bizonyos egységeknél korlátozni kell a kiképzést, kevesebb manővert lehet végrehajtani és statikus védelemre kellene majd koncentrálni és szűkülni fognak a logisztikai lehetőségek is.

Húsz százalékos tartós dieselolaj-hiány esetén csökkenne a műveleti mobilitás, lassulnának az ellentámadások, több vasúti szállításra lenne szükség, kevesebb gyors manővert lehetne végrehajtani.

Az ukránok a hátország szükségleteiből vennék el az üzemanyagpótlást.

Harminc százalékos dieselolaj kiesése esetén, a fent vázolt hátrányok még súlyosabb formában jelentkeznének. Negyven százalékos üzemanyaghiány már katasztrófával járna.

Nagyjából ezekkel a következményekkel kell majd Kijevnek számolnia.

Kapcsolódó írásaink