Külföld
Magyarország a legérzékenyebb ponton ütött vissza Ukrajnának
Ukrajna politikai döntést hozott a „fekete arany” leállításának ügyében

Magyarország 96 napra való kőolajtartalékkal rendelkezik, jelentette be Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter. A nyilatkozat azok után hangzott el, hogy Ukrajna megtiltotta, hogy a Barátság olajvezetéken hazánk orosz olajat kapjon. Január 27-e óta nem érkezik Magyarországra orosz olaj, miután a hazánk számára fontos infrastruktúra megsérült, amelyet az orosz fél már helyreállított.
Tehát, elméletileg most már nincs technikai akadálya annak, hogy a vezeték ismét üzembe álljon.
Ukrajna azonban politikai döntést hozott a „fekete arany” leállításának ügyében. A cél világos: Kijev az áprilisi magyar parlamenti választások előtt energetikai válságot akar Magyarországon teremteni, azt remélve, hogy ezzel a hazai közvélemény egy részét a budapesti kormány ellen tudja hangolni.
Az ukrán döntésre válaszul hazánk leállította az Ukrajnába irányuló hazai olajexportot. Ez a kijelentés nem ellentmondásos, mivel Magyarország nyers kőolajat importál Oroszországból és feldolgozott, finomított dieselolajat ad el Ukrajnának. Mivel a Barátság vezeték üzemen kívülre való helyezése Szlovákiát is érinti, a pozsonyi kormány ezért hasonló ellenlépést tett.
Mindezek után vegyük szemügyre, hogy a két közép-európai ország intézkedései miként hatnak Ukrajna katonai képességeire?
A harci járművek ugyanis majdnem kizárólag dieselolajjal működnek.
A második világháború alatt az amerikaiak gyártotta olyan tankokat, amelyekbe az egyszerűbb és olcsóbb benzin üzemmódú motorokat szereltek. A kísérlet azonban tragédiával végződött, mert már a legkisebb sérülés esetén is ezek a tankok felrobbantak, esélyt sem adva a személyzetnek a menekülésre. A dieselolaj nem robban, hanem lángra kap, ezzel minimális időt ad a kezelőknek a menekülésre.
Jelenleg nincsenek nyilvánosan elérhető adatok arról, hogy a magyar és a szlovák dieselolaj hány százalékát teszi ki az ukrán szükségleteknek. Ukrajna ma jelentős mértékben függ a feldolgozott importált olajtól. Korábbi elemzések szerint az ország dieselolaj- igényének körülbelül 83 százaléka importból származott, mielőtt még az orosz invázió teljesen át nem alakította a piacot.
A korábbi adatok azt mutatják, hogy néhány évvel ezelőtt Ukrajna diesel olaj-igényének 60-80 százalékát a két „visegrádi”ország elégítette ki.
Közben azonban Ukrajna dizertifikálta a dieselolaj- beszerzését, lengyel, görög, török, indiai, román forrásokból. Pontosan most nem lehet megállapítani, hogy a magyar és a szlovák diesel olaj hány százalékát teszi ki az ukrán igényeknek.
Annyi azonban bizonyos, hogy a szállítások elmaradása mindenképpen üzemanyaghiányt fog okozni Ukrajnában. Ez növelheti az üzemanyag-árakat és a logisztikai terheket az országban. Előfordulhat, hogy a hadsereg bizonyos egységeknél csökkentenie kell az üzemanyag-felhasználást.
A modern, gépesített hadviselés rendkívül üzemanyag-igényes.
Tíz százalékos tartós dieselolaj hiány esetén a következő helyzet állhat elő. Egy szovjet/orosz típusú harckocsi, például a T-72-es fogyasztása 300–500 liter 100 kilométerenként. Intenzív harcban ez a fogyasztás napi 600–1 000 litert is kitehet. Mindez azt jelenti, hogy egy teljesen gépesített dandárnak naponta kétszáz- és négyszázezer liter dieselolajra van szüksége.
Nagy valószínűséggel Kijev kénytelen lenne a katonai stratégiai készletekhez nyúlni a kiesés miatt. Más következményekkel is járhat a szűkös dieselolaj-ellátás. Bizonyos egységeknél korlátozni kell a kiképzést, kevesebb manővert lehet végrehajtani és statikus védelemre kellene majd koncentrálni és szűkülni fognak a logisztikai lehetőségek is.
Húsz százalékos tartós dieselolaj-hiány esetén csökkenne a műveleti mobilitás, lassulnának az ellentámadások, több vasúti szállításra lenne szükség, kevesebb gyors manővert lehetne végrehajtani.
Az ukránok a hátország szükségleteiből vennék el az üzemanyagpótlást.
Harminc százalékos dieselolaj kiesése esetén, a fent vázolt hátrányok még súlyosabb formában jelentkeznének. Negyven százalékos üzemanyaghiány már katasztrófával járna.
Nagyjából ezekkel a következményekkel kell majd Kijevnek számolnia.
