Belebuktak a migrációba és a háborúba

Minden országban előszeretettel készítenek közvéleménykutatásokat. Nincs ez másként a nyugati országokban sem. Kier Starmer, brit miniszterelnök, Emmanuel Macron francia elnök és Friedrich Mert német kancellár is szerepel egy-egy felmérésben. Az eredmény számukra talán mondhatjuk azt, hogy siralmas. Mind a hárman nagyon kikapnának, ha ma lennének a választások.

Hiába szerpelnek sokat a sajtóban, hiába ismertek országuk lakossága nem szívesen látja őket. Haladjunk sorban.

A britek miniszterelnöke Kier Starmer 2024 óta tölti be ezt a pozíciót. A legfrissebb eredmények szerint 18 százalékos a támogatottságuk, míg 75 százalékos az elégedetlenek aránya. A lakosság jelentős része már a kormány elleni elégedetlenségét fejezte ki, és bizonyos régiókban (pl. Skócia) még tisztán kormányfő-ellenes hangulat is látszik. A támogatottsága lényegében folyamatosan csökkent a hivatalba lépése óta, nem csak ingadozott. Az első hónapokban még relatív pozitívabb volt (a választások után, 2024-ben), de 2025-re és 2026-ra jelentős zuhanást szenvedett el. Tehát nem csak rövid ingadozásról van szó, hanem egy jelentős, tartós lejtmenetről, amely folyamatosan alacsony szinten tartja a népszerűségét. A brit belpolitikai helyzetet jól mutatja, hogy 2019 óta Kier Starmer a negyedik miniszterelnöke az országnak.

A franciáknál Emmanuel Macron sincs jó helyzetben. Habár a francia elnök rendszeresen szerepel a nemzetközi politikában és nagy szava van Európa életében, de otthon nem tud kellő támogatásra szert tenni. Bár vannak kisebb hullámok, nem mutat meggyőző emelkedést. A YouGov tracker sorozatban november és január között nagyjából hasonló szinten maradt (15–16 % kedvező, ~79 % kedvezőtlen), tehát inkább stabilan alacsony, mint gyorsan romló. Korábbi pollok alapján (pl. 2024-ben) magasabb volt az elfogadottsága (25–30 % körül), de 2025-re és 2026-ra ez jelentősen lecsökkent. A januári adatok szerint Emmanuel Macron támogatottsága 16 százalékon áll.

Friedrich Merz sem ilyen eredményekkel szeretett volna irányítani. A német kancellár támogatottsága jelenleg 26 százalék. Novemberben ez a szám még 27 százalék volt, ami a következő hónapban visszaesett 25 százalékra, míg jelenleg javított egy százalékot. Nála sem mondhatjuk azt, hogy tudna javítani, igaz a számok alapján talán rontani sem. A német kancellár elutasítása stagnál.

Az okokról már rengeteget hallhattunk.

Röviden összefoglalva: nem elszigetelt személyes problémáról van szó, hanem egy közös nyugat-európai politikai hangulatról, amely mindhárom vezetőt érinti.

Friedrich Merz esetében a gyenge gazdasági teljesítmény, az ipari visszaesés, a migrációs feszültségek, az elitellenes hangulat és a hagyományos nagy pártokkal szembeni bizalmi válság.

A franciáknál Macron elutasításának oka a nyugdíjreform és társadalmi konfliktusok, az infláció és életszínvonal-nyomás.

Keir Starmerrel szemben magasak voltak az elvárások, eközben lassú gazdasági javulás látható, de közszolgáltatási problémák is vannak, míg a Brexit után hatalmas a politikai fáradtság.

A közös nevezők között szerepel az infláció és megélhetési gondok, a migráció és identitáspolitikai viták, az erősödő populista/protest pártok és az általános bizalomcsökkenés a politikai elitben. Emellett az orosz-ukrán háború hatásai is egyre nagyobb elégetedlenséget váltanak ki az emberekben.