Külföld
Magyarország lesz Közép-Európa vezető állama – a versengés megindult
Amerika szeretné, hogy a térség országai szoros szövetséget alkossanak
Szlovákia bajban van, nem kicsit, nagyon. Az Európai Unió olyan helyzetet teremtett, amely az uniós politikai „légüres térbe” kényszerítette Szlovákiát. Robert Fico ugyanis ellenezte az EU oroszellenes szankcióit. A szlovák miniszterelnök különösen azt kifogásolta, hogy Brüsszel teljesen be akarja tiltani az orosz gáz- és olajimportot a közösség területére. Továbbá Fico élesen bírálta az EU célkitűzéseit a 2035-ös belsőégésű motorok betiltásával kapcsolatban, azt állítva, hogy azok károsak a szlovák autóiparra és versenyképességre.
Fico többször azzal is fenyegetőzött, hogy blokkolja, vagy megvétózza az EU támogatási döntéseit Ukrajna ügyében, ha Brüsszel nem veszi figyelembe Szlovákia energiaigényeit.
Az addigi „jó tanuló” diák rövid időn belül az „iskolából” való kicsapás lehetőségével nézett szembe, mert politikája az EU jelenlegi identitását kezdte aláásni.
A kicsapás részben meg is történt.
Tavaly októberben a szocialisták európai parlamenti frakciójából kirúgták a Smert, Fico, pártját. Ez komoly problémát jelent Pozsonynak, mert így, frakciókívüliként sokkal kevesebb lehetősége van a szlovák érdekek érvényesítésére.
Szlovákiának meg kell tanulnia, hogy az EU-ban a feltétlen engedelmességet követelnek meg. Nincs semmilyen kompromisszumra lehetőség. Az adott ország vagy alkalmazkodik a „központ” utasításaihoz, vagy felveszi a harcot ellene.
Éppen ez okozza Ficónak a fejfájást.
Amikor Szlovákia 2009-ben nagy „dirrel-durral” bevezette az eurót, még senki sem gondolta át, hogy ez milyen nagy kitettséget okoz az országnak. Az euró használata ugyanis alaposan kiszolgáltat egy államot az unió kénye-kedvének, oly annyira, hogy Brüsszel akár meg is buktathatja az általa renitensnek tartott kormányt.
Mint ahogy ez történt Silvio Berlusconi olasz miniszterelnökkel, aki több ciklusban kilenc évig töltötte be a miniszterelnöki posztot. Berlusconi 2011-es megbuktatása bonyolult pénzügyi művelet volt, a lényeg: Olaszország, mint az euroövezet tagja, hitelért folyamodott az Európai Központi Bankhoz(EKB), amely elutasította a kérést. Ekkor a római kormánynak már csak három hónapra való tartaléka volt. Ha nem kap hitelt, akkor államcsőd, Berlusconi lemondott. Azok az országok, amelyek nem tagjai az euróövezetnek, sokkal nagyobb mozgástérrel rendelkeznek.
Ez év januárjában Fico, hosszas diplomáciai előkészítés után a floridai Mar-a-Lagóban termett. Már a helyszín is sokat elárul, mert ez Donald Trump amerikai elnök magánrezidenciája. A tárgyalásokról nem adtak ki közös nyilatkozatot sem. Így aztán lehet találgatni, hogy a megbeszélés mennyire minősíthető hivatalosnak.
Mégis mi volt a tárgyalások fő témája?
Szlovák lapvélemények szerint az volt a kérdés, hogy egy közép-európai országnak a kibontakozó új világrendben mekkora mozgástere van?
Itt jön a képbe Marco Rubio Pozsonyban elhangzott beszéde. Az amerikai külügyminiszter többször említette Közép-Európát. A szövegösszefüggésből ítélve a washingtoni politika nem külön-külön kíván kapcsolatokat kiépíteni a térség államaival. hanem egy egységes tömböt szeretne látni. Egy olyan együttműködést, amely a fő kérdésekben közös nevezőn van, Washington ehhez tudna viszonyulni.
A Makronóm Intézet internetes oldala ezzel kapcsolatban idéz egy közelebbről meg nem nevezett szlovák cikket, amelyet értelmezve kifejti, hogy ebben a logikában megjelenik a kérdés: Melyik ország térségünknek az a szereplője, amelynek megvan a megfelelő infrastruktúrája, politikai stabilitása és tárgyalóképessége, ahhoz, hogy egy ilyen államcsoport vezetője legyen?
A szlovák cikket értelmezve a Makronóm Intézet kifejti:
Ez a szerep ma Magyarországé.
A szlovák szerző olvasatában pedig mindez kifejezetten Orbán Viktor személyéhez kötődik. „Szerkezeti adottságról van szó: energetikai csomópontokról, regionális kapcsolatrendszerről, nagyhatalmi kommunikációs csatornákról. Szlovákia ebben a képletben inkább végpont, nem pedig csomópont” – írja a szlovák elemzést górcső alá vevő magyar tanulmány írója, Matus Tibor, aki így folytatja: Ez a felismerés adja a szöveg feszültségét, hiszen a probléma nem az, hogy hazánk erős pozíciót épített ki, hanem az, hogy nem látszik életképes alternatíva Magyarország megkerülésére.
Most már legalább tudjuk, hogy Marco Rubio miért utazott Szlovákiába.
