Külföld
Kína következő célpontjai: Japán és a Fülöp-szigetek?
Peking nem áll meg
Laj Csing-tö elmondta, ha a kommunista ország elfoglalná Tajvant, „azzal csak még agresszívabbá válna és veszélyeztetné az indiai-csendes-óceáni régió békéjét és stabilitását, valamint megingatná a szabályokon alapuló világrendet”. Hozzátette: Peking Tajvan után Japánt, a Fülöp-szigeteket és más ázsiai országokat is célba venne, ez pedig olyan követkeményekkel járna, amelyeket az Egyesült Államokban és Európában is megéreznének.
„Változó világunkban az egyes országok egy globális közösség részei: egyetlen ország helyzete is óhatatlan befolyással van a többiére” – figyelmeztetett.
Az elnök kitért Donald Trump amerikai elnök és Hszi Csin-ping kínai államfő áprilisra tervezett találkozójára is, hangsúlyozva: Tajpej üdvözöl minden olyan egyeztetést, amelynek témája a jelenlegi status quo megőrzése.
„Hisszük, hogy Trump elnök komoly erőfeszítéseket tesz a béke irányába, beleértve az amerikai érdekek védelmét is” – szögezte le, hozzátéve: Washington nem szorul rá arra, hogy Tajvant alku tárgyává tegye a Kínával folytatott párbeszédében.
Úgy vélte továbbá, hogy az Egyesült Államok és Kína között zajló kereskedelmi versengés tükrében „Kína sokkal többet kér az Egyesült Államoktól, mint fordítva”.
A hazája és Washington kapcsolatait sziklaszilárdnak nevező elnök mindazonáltal aláhúzta: saját védelméért csakis Tajvan a felelős. Hozzátette azonban, reméli, hogy ezen a téren a jövőben az európai országokkal is sikerül szorosabbra fűzni a kapcsolatokat.
Laj már korábban megígérte, hogy növelni fogja a sziget védelmi kiadásait: Tajvan jelenleg a bruttó hazai termék (GDP) három százalékát költi ezekre a célokra, a tervek szerint pedig ez az arány 2030-ra el fogja érni az öt százalékot. Bár ennek érdekében a kormány máris 40 milliárd dollárra nyújtotta be igényét, hogy az összegből a következő nyolc év során finanszírozhassa a védelmi többletkiadásokat, a javaslat – az ellenzék tiltakozása miatt – elakadt a parlamentben. Laj az interjúban mindazonáltal optimizmusának adott hangot az ügyben, leszögezve, hogy „egy demokratikus társadalomban végül minden politikai párt a népnek tartozik felelősséggel”.
Peking csütörtökön bírálta Lajt, háborús uszítónak nevezve a sziget elnökét. Lin Csian, a kínai külügyminisztérium egyik szóvivője pedig leszögezte: a politikus nem állhat az útjába a sziget és Kína újraegyesítését jelentő „történelmi folyamatnak”.
