Külföld
Így akar beavatkozni a magyar választásba az EU és Ukrajna
Stephen Bryen: Kijev önmagát lövi lábon
Nyilvánosságra kerültek olyan ukrán dokumentumok, amelyek azt mutatják, hogy Kijev be kíván avatkozni az áprilisi magyarországi parlamenti választásokba a Tisza Párt javára. Például korlátozni kívánja a nagyrészt Fidesz-szimpatizáns kárpátaljai magyar lakosság határátlépését, hogy ne tudjanak Magyarországon szavazni. Vajon a kijevi tisztviselők úgy vélik, hogy a kárpátaljai magyarok szavazatai döntően befolyásolhatják a választás kimenetelét?
A közelgő magyar választásokon a kárpátaljai magyar szavazatok befolyása elsősorban attól függ, mennyire lesz szoros a végeredmény. Szoros kimenetel esetén ezek a szavazatok döntő szerepet játszhatnak, ha a különbség hajszálnyi. Az ukránok ezt értik, és nem akarják, hogy Orbán győzzön – ahogyan az EU sem támogatja Magyarország Oroszországgal és az onnan érkező energiahordozókkal kapcsolatos megközelítését.
Számomra nem világos, mit tehet a Fidesz, hiszen Kijev a határzónát is ellenőrzi. Véleményem szerint Ukrajna politikailag kezd széttöredezni. Budapestnek a lehető legnagyobb nyomást kell gyakorolnia Kijevre annak érdekében, hogy a kárpátaljai kettős állampolgárok eljuthassanak a magyarországi szavazóhelyiségekbe. Ha ezt Budapesten az állampolgárok szavazati jogának biztosításaként „keretezik”, az Egyesült Államok támogatná az elképzelést. Amerikai nézőpontból Ukrajnának ennek megfelelően kellene cselekednie, és lehetővé kellene tennie, hogy a demokratikus folyamatok működjenek Ukrajnában.
Ukrajna többször is támadást intézett a Barátság kőolajvezeték ellen, amely Oroszországból Magyarországra szállít olajat, valamint a Török Áramlat vezeték ellen is, amely szintén orosz földgázt juttat hazánkba. Kijev arra számított, hogy energiaválságot idéz elő Magyarországon, amely társadalmi elégedetlenséget kelthet, és ezáltal befolyásolhatja az áprilisi szavazást. Ezek az ukrán lépések választási beavatkozásnak tekinthetők?
Minden olyan csapást, amelyet Ukrajna Magyarország kárára tesz, Kijevben Budapest politikájáért járó büntetésként értelmeznek. Magyarország nagyon keveset tehet ez ellen.
Normális körülmények között – még háború idején is – az energiabiztonságot garantáló kritikus infrastruktúrát, különösen a vezetékeket, a hadviselő felek általában nem veszik célba. Az energetikai infrastruktúra súlyos megrongálása bizonyos esetekben a támadó fél számára is jelentős hátrányokat okozhat. Például az 1947-es arab–izraeli háború idején az 1856 kilométeres Kirkuk–Haifa kőolajvezeték a konfliktus befejezése után még egy évig működött. Amikor 1974-ben az izraeli Golán-fennsík közelében meglátogattam a vezetéket, azt tapasztaltam, hogy a berendezések működőképes állapotban voltak, mert folyamatosan karbantartották azokat.
Ebből a szempontból az Északi Áramlat felrobbantása is az európai politikába való beavatkozásnak minősíthető?
A német Szövetségi Legfelsőbb Bíróság tavaly januárban kimondta, hogy a 2022 szeptemberében történt Északi Áramlat 2 vezeték felrobbantása nem volt legitim katonai művelet. A bíróság szerint a robbantás államilag támogatott titkosszolgálati akció volt. Ez a megfogalmazás egyértelműen Ukrajnára utal. A német bíróság álláspontja szerint az Északi Áramlat megsemmisítése így lényegében terrorcselekménynek minősül. A terrortámadás két jelentős változást idézett elő az orosz–ukrán háborúban.
Először is, a támadás megváltoztatta Oroszország Ukrajnával kapcsolatos energiapolitikai megközelítését. Ez azt jelenti, hogy a szabotázs után Oroszország módosította az Ukrajnával kapcsolatos energetikai kapcsolatok kezelését, feltehetően konfrontatívabb, vagy korlátozóbb álláspontra helyezkedve. A második változás Ukrajna Oroszországhoz, mint energiaszállítóhoz való hozzáállásának módosulása volt. Ettől kezdve Ukrajna nemcsak általában az orosz energia ellen lépett fel, hanem kifejezetten a vezetékek ellen is. Ez aláhúzta Ukrajna – valamint a NATO és az EU – érdekét az orosz gazdaság meggyengítésében, amely nagymértékben függ az energiaexporttól.
Érthető, hogy a hadviselő felek egy konfliktus során módosítják geostratégiai céljaikat. Hogyan hatnak ezek a fejlemények Magyarország energiaellátására?
Magyarország szempontjából ez különösen hátrányos, mivel nincs valóban életképes alternatívája az orosz energiaszállításoknak, és a jelenlegi kormány nem azt akarja, hogy az orosz szállítások megszűnjenek. Nyilvánvaló, hogy ha Ukrajna meg tudja zavarni az ellátási útvonalakat, az rendkívül kiszolgáltatott helyzetbe hozza a magyar kormányt – részben azért, mert keveset tehet az ilyen ukrán lépések megakadályozására. Az energetika kérdése az ellenzéki pártokat is érinti, hiszen Ukrajna aligha akarja másként kezelni az ügyet. Így bár Kijev úgy vélheti, hogy barátságosabb rezsimre számíthatna, ha az ellenzék megnyerné az áprilisi magyar parlamenti választásokat, ez érdemben nem változtatná meg az energiapolitikai megközelítését, különösen tekintettel arra a rendkívüli nyomásra, amelyet Oroszország erőművek és átviteli hálózatok elleni támadásokkal gyakorol Ukrajnára. Elképzelhető, hogy Ukrajna továbbra is megpróbálja megzavarni az orosz energiavezetékeken keresztül szállított készleteket, ahogyan egyes uniós országok – különösen Franciaország, Nagy-Britannia, Észtország és mások – is igyekeztek megzavarni az orosz olaj áramlását és újabban LNG-t szállító úgynevezett „árnyékflottát”.
A lényeg az, hogy Kijev saját magának árt azzal, hogy támadja Magyarország energiaellátását, mivel ez a magyar lakosságot sújtja, és az Orbán-ellenes, Ukrajna-barát ellenzéket tehetetlennek tünteti fel.
Kijev nagyon haragszik Magyarországra, amiért akadályozza Ukrajna EU-csatlakozását, és ezért abban reménykedik, hogy a Tisza Párt nyeri meg a magyar választásokat. Feltételezve – de meg nem engedve –, hogy ez megtörténik, milyen lépések várhatók Donald Trump amerikai elnöktől, aki többször is határozott támogatásáról biztosította a magyar miniszterelnököt?
A jelenlegi helyzet az, hogy Trump elnök hivatalosan is támogatásáról biztosította Orbán Viktor újraválasztását. „Orbán Viktor igazi barát, harcos és győztes, és teljes és feltétlen támogatásomat élvezi Magyarország miniszterelnökeként való újraválasztásához” – írta Trump a Truth Social közösségi platformon. Jelenleg ennél többet nem lehet mondani.
Amerikáról szólva meg kell jegyezni, hogy idén február 3-án a republikánus vezetésű Képviselőházi Igazságügyi Bizottság egyik albizottsága az uniós országok választásaiba való beavatkozással foglalkozott. Kifejezetten emiatt hívták össze a testületet? Milyen jelentést tett közzé?
A 2025 és 2026 eleje során készített jelentésekben és meghallgatásokon a republikánus vezetésű Képviselőházi Igazságügyi Bizottság az Európai Unió intézkedéseit „külföldi cenzúrafenyegetésként” jellemezte. A bizottság központi érve szerint az EU a választási beavatkozás és a dezinformáció elleni fellépés ürügyén valójában az uniós tagállamok és az Egyesült Államok demokratikus folyamataiba avatkozik be azzal, hogy amerikai technológiai vállalatokat a politikai kommunikáció cenzúrázására kényszerít. A bizottság szerint az EU fegyverként használja a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt (DSA).
A képviselőházi bizottság azt állítja, hogy az EU a DSA-t „cenzúraeszközként” használja, amely a politikai beszédet célozza. Érvelésük szerint az EU nyomást gyakorol a vállalatokra, hogy távolítsanak el olyan videókat, bejegyzéseket és szövegeket, amelyek az amerikai alkotmány első kiegészítése alapján jogszerűek.
Választási beavatkozás: Jim Jordan bizottsági elnök már tavaly májusban aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a lengyel kormány a 2025-ös lengyel elnökválasztás előtt „fegyverként használta” az igazságszolgáltatást politikai ellenfeleivel – a korábbi konzervatív kormánypárttal, a Jog és Igazságossággal – szemben.
A republikánusok szerint az Európai Bizottság „cenzúrázó NGO-kkal” és „munkacsoportokkal” működik együtt annak érdekében, hogy elnyomja azokat a narratívákat, amelyek veszélyeztetik az uniós vezetők hatalmát, különösen a migráció, a COVID–19 és a konzervatív politikai mozgalmak kérdésében. Mivel az amerikai technológiai óriások (Meta, X, Alphabet) gyakran globálisan alkalmazzák tartalommoderálási szabályaikat, a wshingtoni képviselőházi bizottság szerint az uniós szabályozás gyakorlatilag meghatározza, hogy az amerikaiak mit mondhatnak és láthatnak az interneten.
A német Democracy Reporting International (DRI) szervezet pert indított az X közösségi médiaóriás ellen. Az EU 2023-as digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályára (DSA) hivatkozva a DRI hozzáférést követel a platform adataihoz, arra hivatkozva, hogy a magyar választásokat potenciális dezinformáció és beavatkozás övezi. A német parlament lobbi-nyilvántartása szerint a DRI tavaly 3,9 millió eurót kapott az Európai Bizottságtól, 1,9 millió eurót a német külügyminisztériumtól, és közel egy millió eurót a holland külügyminisztériumtól. Lehetséges-e, hogy az EU ezen a módszeren keresztül próbál beavatkozni a magyar választásokba?
A DRI finanszírozásának forrásai önmagáért beszélnek, hiszen megpróbálják megfélemlíteni az X-et és Elon Muskot, akit szenvedélyesen nem kedvelnek. Ez hiábavaló kísérlet, mert Musk nem fog meghajolni vagy alávetni magát az EU által vezérelt cenzúrának, és nem fogja megengedni, hogy a DRI az X-bejegyzésekből állítólag kinyerhető „bizonyítékokra” alapozva hamis narratívát terjesszen.
Musk mögött az amerikai kormányzat áll. A Trump-kormányzat öt személytől vonta meg a beutazási vízumot. Ez közvetlen válasz az EU „cenzúrájára”, amely az olyan közösségi médiaplatformokat érinti, mint az X, valamint a Meta Instagramja és Facebookja. Marco Rubio amerikai külügyminiszter szerint az érintetteket azért tiltották ki, mert „olyan erőfeszítéseket szerveztek, amelyek célja az volt, hogy amerikai platformokat kényszerítsenek az általuk ellenzett amerikai nézőpontok cenzúrázására, bevételszerzési lehetőségeik megvonására és elnyomására.”
Most Németország és az EU ezt Orbánra is ki akarja terjeszteni, és meg akarja zavarni a szabad magyarországi választásokat. Ez természetesen önmagában is elítélendő, és azt bizonyítja, hogy az EU-t nem érdekli a szabad választás, és nem habozik beavatkozni, amikor és ahol érdekei úgy kívánják.
