Eszkalálódik a válság Etiópiában

Genfi sajtótájékoztatóján Volker Türk kiemelte, hogy a térség humanitárius helyzete már korábban is törékeny volt és hangsúlyozta, hogy az etiópiai hadsereg és a tigréi fegyveres csoportok közötti újabb összecsapások csak tovább növelhetik a jogsértéseket és mélyíthetik a humanitárius nehézségeket.

Az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosságának (OHCHR) adatai szerint a harcok január végén robbantak ki Tigré délnyugati, a szomszédos Amhara tartománnyal szomszédos régiójában, Türk pedig figyelmeztetett arra, hogy a drón- és tüzérségi támadások nyomán „a civilek ismét két tűz közé kerültek, miután mind a hadsereg, mind pedig az ellene harcoló Tigréi Biztonsági Erők (TSF) őrizetbe veszi azokat, akiket a másik fél támogatásával gyanúsít”.

Ravina Shamdasani, az OHCHR szóvivője az őrizetbe vételekkel összefüggésben kiemelte: a korábbi tapasztalatok azt mutatják, hogy a fogva tartottakkal rendszerint rosszul bánnak, körülményeik pedig nem megfelelőek.

Türk kitért arra is, hogy mindeközben Tigré délkeleti, Afar tartományhoz közeli részén folytatódik két, egymással szemben álló fegyveres csoport közötti konfliktus is. Ezzel kapcsolatban a főbiztos leszögezte: a rivális frakcióknak tárgyalásos úton kell rendezniük a vitás kérdéseket.

A hivatal emellett aggodalmát fejezte ki az Etiópia és a szomszédos Eritrea között az utóbbi időben feszültté váló kapcsolatok miatt is.

Etiópia azt veti Eritrea szemére, hogy katonákat állomásoztat etiópiai területen, az eritreai kormány ezt azonban tagadja.

Tigrében 2020 novemberében robbant ki fegyveres konfliktus, miután Ahmed Abij etióp kormányfő a szövetségi hadsereget küldte a régióba az etnikai alapon szerveződött Tigréi Népi Felszabadítási Front (TPLF) lázadószervezet híveiből álló helyi vezetés leváltására, mert az nem ismerte el a központi kormány fennhatóságát. A két évig húzódó konfliktusban az ENSZ szerint ezrek vesztették életüket, és több mint kétmillióan kényszerültek elmenekülni otthonukból.