Külföld
Grönland valódi kincse – Nem csak a stratégiai fekvés miatt kapós
A sziget hatalmas ásványkincsei legalább olyan fontosak, mint a földrajzi helyzete
Míg Washington elsődlegesen stratégiai elhelyezkedése okán látja fontosnak Grönland megszerzését (hangsúlyozva, hogy a kínai és orosz nyomulásnak csak az Egyesült Államok tud ellentartani), addig az elmúlt hetek során arra is fény derült, hogy a sziget más miatt is izgalmas lehet. Édesvíz-potenciálja mellett, az új amerikai rakétavédelmi programon túl az is fontossá teszi, hogy ideális környezetet biztosíthat egy rohamosan fejlődő iparág új képviselőjének: egy gigantikus adatközpontnak (s ennek egyébként nem feltétele a fennhatóság-váltás). S persze ne feledkezzünk meg az ásványkincsekről sem, ezek kérdése ugyanis még mindig dobogós helyet foglal el a most Dániához tartozó, de autonóm Grönland fontosságának értékelésénél. Különösen a ritkaföldfém-készletek kerültek a figyelem középpontjába egy olyan világban, ahol a gazdaságok versenyt futnak ezen kritikus nyersanyagok biztosításáért – írja az Origo.
Grönland és a globális készletek: a tartalék és a kiteremlés aránytalanságait látni az ásványkincseknél
Grönland lehetséges ásványkincs-tartalékának mennyiségéről ellentmondásos információk állnak rendelkezésre, s annak megítélése függ attól is, hogy igazolt, de gazdaságosan hozzá nem férhető készletekről van szó, vagy igazolt, gazdaságosan kitermelhető készletekről. Csupán az bizonyos, hogy sokféle, a jelen ipari teremlése számára fontos ásványkincset őriz a sziget, ezen belül is az űrtechnológiától kezdve a fegyveriparon át az elektronikai eszközök számára is fontos ritkaföldfémekig.
Az alábbi táblázat a Visual Capitalist összeállítását alapul véve a ritkaföldfém-bányászat termelési adatait és készleteit mutatja be országonként, globális kontextusba helyezve Grönland eddig kiaknázatlan erőforrásait. Az adatok az Egyesült Államok Földtani Szolgálatától (U.S. Geological Survey – USGS) származnak, a 2024-es állapotok szerint.
| Ország | Ritkaföldfém-készletek (millió tonna) | Ritkaföldfém-termelés 2024-ben (millió tonna) |
|---|---|---|
| Kína | 44,0 | 0,270 |
| Brazília | 21,0 | 0,00002 |
| India | 6,9 | 0,0029 |
| Ausztrália | 5,7 | 0,013 |
| Oroszország | 3,8 | 0,0025 |
| Vietnám | 3,5 | 0,0003 |
| Egyesült Államok | 1,9 | 0,045 |
| Grönland | 1,5 | 0,000 |
| Tanzánia | 0,89 | 0,000 |
| Dél-Afrika | 0,86 | 0,000 |
| Kanada | 0,83 | 0,000 |
| Thaiföld | 0,0045 | 0,013 |
| Mianmar | 0,0 | 0,031 |
| Madagaszkár | 0,0 | 0,002 |
| Malajzia | 0,0 | 0,00013 |
| Nigéria | 0,0 | 0,013 |
| Egyéb országok összesen | 0,0 | 0,0011 |
| Világ összesen (kerekítve) | 90 felett | 0,390 |
A táblázatból világosan látható a globális ritkaföldfém-piac egyik alapvető ellentmondása: a készletek megléte és a tényleges termelés földrajzilag erősen elválnak egymástól. Miközben Kína nemcsak messze a legnagyobb készletekkel rendelkezik, hanem a kitermelés döntő részét is ellenőrzi, addig több ország – köztük Brazília, Grönland vagy Kanada – jelentős földtani potenciál ellenére sem vesz részt érdemben a globális ellátásban. Más országok viszont úgy kapcsolódnak be a feldolgozásba, hogy saját potenciállal lényegében nem rendelkeznek. Ez a sajátos, a készlet / kitermelés kettőse körüli koncentráció sebezhetővé teszi a nemzetközi ellátási láncokat, és magyarázatot ad arra is, miért nőtt meg a geopolitikai érdeklődés olyan, eddig periférikusnak számító térségek iránt, mint Grönland.
A nagy sárkány szorítása a ritkaföldfém-piacon
Kína továbbra is a globális ritkaföldfém-piac gerincét adja. 2024-ben mintegy 270 ezer tonna ritkaföldfémet termelt ki, ami jóval több mint a világ teljes termelésének fele. A kínai, amerikai szemszögből nézve nyomasztó dominancia és kiszolgáltatottság ellen Donald Trump és kormánya határozott ambíciók alapján kíván tenni.
Ám a kitermelés nem minden, ugyanis amellett Kína rendelkezik a legnagyobb ismert készletekkel is: becslések szerint mintegy 44 millió tonnával. Ez a méret és a feldolgozási lánc feletti ellenőrzés jelentős alkupozíciót és nyomásgyakorlási lehetőséget biztosít Kínának olyan iparágakban, mint az elektromos járműgyártás vagy a védelmi rendszerek fejlesztése. Emlékezetes: tavaly júniusban Trump elnök maga jelentette be a Pekinggel a ritkaföldfémek ügyében kötött megállapodást, ami szintén ezen ásványkincsek gazdasági jelentőségét emeli ki.
Látható tehát, hogy az Egyesült Államok esetében a probléma kevésbé a készletek hiánya, sokkal inkább az ellátási lánc sérülékenysége, mert bár az ország rendelkezik saját ritkaföldfém-lelőhelyekkel és számottevő termeléssel is, a feldolgozás jelentős része továbbra is Kínához kötődik. Ez stratégiai kockázatot jelent Washington számára. Grönland ebben az összefüggésben nem csupán nyersanyagforrásként jelenik meg az amerikai kormányzati gondolkodásban, hanem egy potenciális geopolitikai biztosítékként is a kínai dominanciával szemben.
Mit jelent mindez Európának?
Európa számára a táblázat egy kényelmetlen tényre mutat rá: a kontinens szinte teljes mértékben importfüggő a ritkaföldfémek terén, miközben
- a zöldátállás,
- az elektromos mobilitás, és
- a védelmi ipar egyre nagyobb mennyiséget igényel ezekből az anyagokból.
Bár az Európai Unió az utóbbi években kiemelt stratégiai nyersanyaggá nyilvánította a ritkaföldfémeket, az újonnan azonosított tartalékok ellenére a saját kitermelési és feldolgozási kapacitások továbbra is korlátozottak. Ebben a helyzetben Grönland – földrajzi közelsége és politikai kötődése révén – az egyik kevés reális, hosszabb távú alternatívát jelentheti Európa számára, még akkor is, ha a tényleges kitermelés belátható időn belül nem indul el. Miként megírtuk, némileg kapkodva próbálják most elérni, hogy értékes nyersanyagok áramoljanak az EU-ba Grönlandról – erről szól az első molibdénybánya is –, de az idő az európai érdekek ellen dolgozik.
Nagy készletek, csekély termelés máshol
Kínán kívül számos ország rendelkezik jelentős ritkaföldfém-készletekkel, mégis csak marginális szereplők a kitermelésben.
Brazília például becslések szerint 21 millió tonna készlettel bír, mégis szinte semmilyen érdemi kitermelést nem folytat jelenleg. Hasonló a helyzet Indiában, Oroszországban és Vietnámban is: a földben ott vannak az erőforrások, de a felszínen alig jelennek meg.
Grönland becsült, 1,5 millió tonnás ritkaföldfém-készlete meghaladja olyan országokét, mint Kanada vagy Dél-Afrika.
Ennek ellenére a szigeten eddig nem indult kereskedelmi célú ritkaföldfém-kitermelés, miközben ezen ásványkincsek mellett arany, uránium, olaj, réz, és más fontos ásványkincsek is találhatók ott. A szigorú környezetvédelmi szabályozás, az infrastruktúra hiánya és a helyi politikai ellenállás egyaránt lassította a fejlesztéseket.
Ugyanakkor, ahogy az ellátási láncok biztonsága egyre fontosabbá válik a nagy gazdaságok számára, Grönland stratégiai jelentőségét egyre nehezebb figyelmen kívül hagyni. Donald Trump érdeklődése Grönland iránt tehát aligha pusztán szimbolikus, hiszen a sziget megszerzésével az amerikai fél igényei szerint indíthatja be a földben rejtőző kincsek kitermelését.
