Beszélt az amerikai külügyminiszter az ÚJ START-ról

Donald Trump amerikai "elnök világossá tette, hogy jobb megállapodást szeretne, és tegnap este újra közölte, hogy új szerződést akar kötni" - mondta el újságírók előtt Thomas DiNanno, az ENSZ Leszerelési Konferenciájának tanácskozása előtt.

"Röviden, az Új START szerződésben hézagok voltak, annak meghosszabbítása nem válna sem az Egyesült Államok, sem a világ javára, mert Kína nem vett részt benne" - tette hozzá.

"Ma az Egyesült Államok több atomhatalom fenyegetésével néz szembe. Egyetlen atomhatalommal kötött kétoldalú szerződés egyszerűen nem megfelelő 2026-ban és a jövőben" - mondta DiNanno.

A hadászati fegyverzetek csökkentéséről szóló, Új START, START-3 vagy prágai szerződés néven ismert, tíz évre szóló és legfeljebb öt évvel meghosszabbítható hatályú megállapodást 2010-ben írta alá Oroszország és az Egyesült Államok, a megállapodás hatálya csütörtökön járt le. Vlagyimir Putyin orosz elnök tavaly szeptemberben azt mondta: Oroszország kész egy évig a 2026. február 5-én esedékes lejárta után is tartani magát az Új START megállapodáshoz, ha az Egyesült Államok is így tesz. Trump elnök erre a javaslatra azonban hivatalosan nem reagált.

A dokumentum mindkét félnek előírta: úgy csökkentse nukleáris arzenálját, hogy hét év elteltével, valamint azt követően a fegyverek összesített száma ne haladja meg a 700 hordozóeszközt (interkontinentális ballisztikus rakétát, tengeralattjáróról indítható ballisztikus rakétát és nehézbombázót), valamint az 1550 robbanótöltetet és a 800 telepített és nem telepített indítószerkezetet.

Donald Trump csütörtökön "egy javított és korszerűsített új szerződés" megkötését szorgalmazta Oroszországgal.

Az Egyesült Államok hosszú ideje Kínát is be akarja vonni a fegyverzetkorlátozásról szóló egyeztetésekbe, de Peking erre nem mutatkozik nyitottnak.

Kínának a leszerelési konferenciára delegált nagykövete, Sen Csian azt mondta pénteken, hogy Kína nem fog részt venni a Moszkva és Washington közötti jövőbeli új tárgyalásokon.

Csütörtökön Lin Csian kínai külügyi szóvivő is arról beszélt, hogy "Kína nukleáris kapacitása egészen más szintű, mint az Egyesült Államoké és Oroszországé, és a jelenlegi helyzetben nem fog részt venni tárgyalásokon".

Az Egyesült Államok és Oroszország rendelkezik együttesen a nukleáris robbanófejek 80 százaléka fölött, de Kína gyors ütemben hozza be a lemaradást - jegyezte meg az AFP francia hírügynökség.

Kína korábban felhívta a figyelmet arra, hogy Peking az orosz és az amerikai nukleáris arzenálnak csak a töredékével rendelkezik: nagyjából 600 robbanófeje van, míg Oroszországnak és az Egyesült Államoknak 4-4 ezer.

Thomas DiNanno a leszerelési konferencia delegáltjai előtt azt mondta: az Egyesült Államok tisztában van azzal, hogy Kína kísérleti atomrobbantásokat hajt végre, amelyeket igyekszik titokban tartani.

"Kína továbbra is azon az úton jár, hogy nukleáris robbanófejeinek száma 2030-ra meghaladja az ezret" - mondta DiNanno, hozzátéve, hogy ez Oroszország támogatásával történik.

"Pillanatnyilag a kínai atomarzenálra nem vonatkozik semmiféle korlát, semmiféle átláthatósági követelmény és bejelentési kötelezettség" - jelentette ki.

Gennagyij Gatilov orosz leszerelési nagykövet arról beszélt: sajnálatos, hogy az Egyesült Államok elzárkózott az Új START meghosszabítása elől, de Moszkva továbbra is nyitott a tárgyalásra.

"Ha komolyan szóba kerül, hogy többoldalú egyeztetések kezdődjenek a nukleáris leszerelésről vagy fegyverzetkorlátozásról, akkor elvileg egy ilyen folyamatban Oroszország is részt vesz majd, ha Nagy-Britanniát és Franciaországot is bevonják" - mondta.