Európának a NATO-val összhangban kell erősítenie védelmét

A főképviselő a skandináv ország miniszterelnökével, Jonas Gahr Störével tartott közös sajtótájékoztatóján emlékeztetett arra, hogy a 27 országból álló EU 23 tagállama a NATO tagja is, és ezen országok „kéz a kézben” igyekeznek az észak-atlanti szövetség keretében folytatott együttműködésük mélyítésére.

Mark Rutte NATO-főtitkár azon véleményével kapcsolatban, amely szerint Európa nem lehet meg az Egyesült Államok nélkül, Kallas azt felelte, „a helyzet jelenleg valóban ez”, azonban Európa nagyobb függetlenségre törekszik, egyebek között a biztonság terén is, és éppen ezért igyekszik növelni a védelmi kiadásokat, „mégpedig európai, nem pedig országos szinten”.

Kallas az egyesült európai hadseregről szóló elképzelésre kitérve úgy vélte, hogy azok, akik emellett kardoskodnak, „nem gondolták végig a dolgot”.

„A NATO részeként nem lehet egy külön hadsereget létrehozni a már meglévő mellé, mert egy válság esetén a a parancsnoki lánc a legfontosabb, azaz: ki utasít kit; ha van egyrészt egy európai hadsereg, másrészt a NATO, a labda a senki földjén pattog, ez pedig rendkívül veszélyes” – fogalmazott.

„Európának ezért a saját védelmét a NATO-val összhangban kell erősítenie” – tette hozzá.

Störe – akinek országa nem tagja az EU-nak – szintén elvetette a közös hadseregről szóló elképzelést, leszögezve: „nem ez az út, amelyen el kell indulnunk”.

Korábban Andrius Kubilius védelemért felelős uniós biztos úgy vélekedett, Európának alapjaiban kell átgondolnia védelmi politikáját, és ő nem zárkózott el egy esetleges közös haderő létrehozásától sem.

Kallas az északi-sarkvidéki régió összefüggésben kiemelte, az EU közösen dolgozik a NATO-tagállamokkal a régió biztonságának erősítésén, amellyel kapcsolatban nemsokára új stratégiai irányelveket is közzétesznek, mert „a régi már elavult”.

„Az idei év szava a kiszámíthatatlanság lesz, úgyhogy mindenre fel kell készülnünk” – szögezte le.

Az Egyesült Államok és Európa közötti kapcsolatokra kitérve a főképviselő úgy vélte, az azokban beállt változás nem Donald Trump jelenlegi amerikai elnökkel kezdődött.

„Ha vetünk egy pillantást a transzatlanti politikára, és megvizsgáljuk a döntéseket, amelyeket az egyes (amerikai) kormányzatok hoztak, ez nem Trumppal kezdődött; úgy gondolom, meglehetősen nagy hasonlóságok vannak a különböző kormányzatok által folytatott politikában” – szögezte le.

Kallas a tervek szerint még a nap folyamán Tromso városba utazik, ahol részt vesz a sarkvidék jövőjével kapcsolatos konferencián.