Zelenszkij blöffje?

A Strana elemzése szerint a halasztás egyik lehetséges, rejtett célja az volt, hogy Kijev néhány nappal meghosszabbítsa az úgynevezett „energetikai szünetet”. Moszkva ugyanis éppen a következő tárgyalási forduló időpontjáig vállalta az ukrán energetikai infrastruktúra elleni csapások ideiglenes felfüggesztését. A találkozó eltolásával így Zelenszkij – az ukrán lap értékelése szerint – időt nyerhetett, miközben sem a helyszín, sem a közel-keleti helyzet nem indokolta objektíven a döntést.

Az ukrán ellenzéki médium két forgatókönyvet vázol: vagy valóban közel állnak a felek egy megállapodáshoz, és ezért van szükség további egyeztetésekre, vagy – cinikusabb értelmezés szerint – nincs érdemi előrelépés, és a halasztás puszta taktika, amely az energetikai nyomás enyhítését szolgálja.

A The New York Times ezzel párhuzamosan arra hívja fel a figyelmet, hogy a halasztás közvetlenül azután történt, hogy Floridában amerikai–orosz egyeztetés zajlott le, ukrán részvétel nélkül. Az amerikai lap szerint éppen ez, vagyis Kijev kimaradása a moszkvai–washingtoni háttérkontaktusokból váltotta ki az időpont módosítását. Bár a részletek nem nyilvánosak, az amerikai különmegbízott „konstruktívnak” nevezte az orosz féllel folytatott tárgyalást, ami tovább erősítette a benyomást, hogy a kulcsdöntések egyre inkább Ukrajna megkerülésével születnek.

Az MK.ru összegzése szerint az abu-dzabi csúszás egyszerre tükrözi Kijev szűkülő mozgásterét és azt a dilemmát, hogy az energetikai nyomás és a politikai tárgyalások időzítése maga is stratégiai fegyverré vált a konfliktusban.