Véget ér az „energiaszünet” a fronton

A támadások ideiglenes felfüggesztésébe Moszkva az Egyesült Államok elnökének, Donald Trumpnak a kérésére ment bele, a lépést a Kreml hivatalosan is a tárgyalások elősegítésével indokolta. Dmitrij Peszkov szóvivő hangsúlyozta: nem valódi „energetikai fegyverszünetről” van szó, hanem technikai szünetről, amely nem érinti az egyéb katonai célpontok elleni műveleteket. Elemzők szerint ez fontos különbség, hiszen a hadműveletek tempója és iránya nem változott.

A szünet ugyanakkor látványosan rávilágított az ukrán energiarendszer mély válságára. A januári rendkívüli hidegben, helyenként mínusz 25–27 fokos hőmérséklet mellett, több régióban – Kijev környékén, Harkivban, Dnyipropetrovszkban és Odesszában – tömeges áramszünetek következtek be. Szakértői becslések szerint a hőerőművi kapacitások több mint 70 százaléka, a vízerőművi termelés mintegy 40 százaléka megsemmisült vagy súlyosan megrongálódott, miközben az atomerőművek önmagukban nem képesek stabilizálni a rendszert.

A katonai elemzők úgy látják: az energetikai csapások folytatása nem pusztán nyomásgyakorlás, hanem a fronton harcoló orosz katonák életét is védi. Áram nélkül ugyanis megbénul az ukrán hadsereg irányítása, gyengül a légvédelem, leáll a javítás és az utánpótlás, ami közvetlenül csökkenti a harci képességeket. A rövid „energiaszünet” ráadásul felderítési szempontból is hasznos volt: a tartalék generátorok és rejtett objektumok működése felfedte az ukrán katonai infrastruktúra számos elemét.

Az MK.ru szerint mindez azt jelzi, hogy az energetikai nyomásgyakorlás kulcsszerepet játszik a háború további alakulásában. Az ukrán állami infrastruktúra törékenysége miatt már néhány újabb célzott csapás is tartós, országos következményekkel járhat, miközben Moszkva diplomáciailag azt üzeni: kész tárgyalni, de katonai kezdeményezését nem adja fel.