Külföld
Konstruktívnak nevezte a Miami-i tárgyalásokat Kirill Dmitrijev
Az amerikai fél is elégedett volt a találkozóval, de Moszkvában közben a „megtorló fegyverek” bevetése is szóba került
Dmitrijev közlése szerint az egyeztetések nemcsak az ukrajnai rendezés lehetőségeiről szóltak, hanem érintették az amerikai–orosz gazdasági együttműködés kérdését is. A különmegbízott a közösségi médiában azt írta, hogy „produktív vita” zajlott egy esetleges kétoldalú gazdasági munkacsoport felállításáról is. A találkozót megelőzően Dmitrijev jelezte, hogy az Egyesült Államokba utazása szorosan kapcsolódik az orosz–ukrán tárgyalások újabb fordulójához.
Amerikai részről a megbeszéléseken részt vett Steve Witkoff, az Egyesült Államok különmegbízottja, Scott Bessent pénzügyminiszter, Jared Kushner üzletember és Trump veje, valamint Josh Grunbaum, a Fehér Ház egyik vezető tanácsadója.
Witkoff a tárgyalások után hasonló szellemben nyilatkozott, kijelentve, hogy a találkozó „inspiráló” volt, és kifejezetten az ukrajnai konfliktus békés rendezésének előmozdítását szolgálta. Bejegyzésében hangsúlyozta Donald Trump amerikai elnök szerepét is a békefolyamat ösztönzésében.
A megbeszélésekre január 31-én reggel került sor Miamiban, helyi idő szerint 8 órakor. Az AFP értesülései szerint Dmitrijev még aznap érkezett a városba, és az egyeztetések több órán át tartottak. A tárgyalások időzítése nem véletlen: február 1-jén Abu-Dzabiban sor kerül az orosz és ukrán delegációk második tárgyalási fordulójára, amelyen az Egyesült Államok hivatalosan nem vesz részt.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter közölte, hogy sem Jared Kushner, sem Steve Witkoff nem lesz jelen az abu-dzabi egyeztetéseken. A Kreml részéről Dmitrij Peszkov szóvivő korábban elmondta, hogy Donald Trump személyesen kérte Vlagyimir Putyint: ideiglenesen tartózkodjon az Ukrajna elleni csapásoktól, hogy kedvezőbb légkör alakuljon ki a közelgő tárgyalásokhoz.
Az optimista nyilatkozatok ellenére továbbra sem világos, milyen kompromisszumot köthetnének a háborúzó felek. Volodimir Zelenszkij az utóbbi napokban is ellentmondásos nyilatkozatokat tett: hol kizárta a Donbasz és a zaporizsjai atomerőmű átadását, amit Moszkva minimumfeltételnek tart, hol pedig azt állította, hogy erről csak elnöki szinten egyezhetnek meg Vlagyimir Putyinnal. Amikor pedig az oroszok felvetették egy moszkvai találkozó lehetőségét, az ukrán elnök mereven elzárkózott, sőt, azt is kikötötte, hogy a béketárgyalásokon az európai partnereinek is jelen kell lenniük.
Közben lejár az a részleges tűzszünet, amit február 1-ig vállalt Moszkva Donald Trump felkérésére, vagyis ettől kezdve folytatódhatnak az energiainfrastruktúra elleni támadások. Emlékezetes, hogy az elmúlt hetekben az ukrán fővárosban százezrek maradtak fűtés és áram nélkül hosszabb-rövidebb időre, emiatt a sajtóhírek szerint sokan el is hagyták azt, de a kijevi körzet katonai adminisztrációjának szóvivője szombaton tagadta, hogy akár evakuációra lenne szükség.
Érdemes hozzátenni azt is, hogy a nyilatkozatok alapján úgy tűnik, kezd elfogyni az oroszok türelme. Az Állami Duma elnöke és több képviselő szerint eljött az ideje a keményebb, nem nukleáris fegyverek bevetésének, mivel Ukrajna nem hajlandó békét kötni, a felőrlő háborúban pedig sok orosz is az életét veszti.
