Külföld
Fordulat London és Peking viszályában
A brit képviselők nem hátrálnak meg
Starmer, aki szerda óta hivatalos kínai látogatáson tartózkodik és találkozott Hszi Csin-ping kínai elnökkel is, a BBC brit közszolgálati televíziónak pénteken Sanghajban nyilatkozva elmondta: Hszi személyesen biztosította őt arról, hogy a szankciók már nincsenek érvényben.
A munkáspárti brit kormányfő – akit a brit parlamenti ellenzék az emberi jogok kínai helyzetére hivatkozva éles hangú bírálatokkal illetett kínai látogatása miatt – úgy fogalmazott: a tárgyalásai során elért eredmények is jelzik, hogy indokolt volt kínai utazása.
Az aláírt megállapodások között szerepel, hogy Peking eltörli a legfeljebb 30 napi időtartamra beutazó brit állampolgárok, köztük az üzletemberek vízumkötelezettségét, és a két ország tárgyalásokat kezd a kétoldalú szolgáltatás-kereskedelem pontos szabályozásáról.
A pénteki BBC-interjúban Starmer kijelentette: reméli, hogy Hszi Csin-ping részt vesz a húsz legnagyobb fejlett és feltörekvő gazdaság csoportjának (G20) 2027-ben esedékes nagy-britanniai csúcstalálkozóján.
A brit kormányfő az ellenzéki bírálatokra reagálva kijelentette: ostobaság lenne, ha „a fejünket a homokba dugva elutasítanánk a kapcsolattartást Kínával”, mivel éppen ennek a kapcsolatrendszernek a fenntartása teszi lehetővé „a nehéz és érzékeny kérdések felvetését” a kínai partnerekkel folytatott tárgyalásokon.
A kínai kormány 2021 márciusában jelentette be, hogy a londoni alsóház öt konzervatív párti képviselője, valamint a felső kamara, a Lordok Háza két tagja nem utazhat be Kínába, beleértve Hongkongot és Makaót is. Kínában lévő vagyoneszközeiket Peking zárolta, emellett megtiltotta kínai állampolgároknak üzleti kapcsolatok kialakítását az érintettekkel.
A 2021-ben szankciókkal sújtott alsóházi képviselők között volt Iain Duncan Smith, a jelenleg ellenzékben politizáló Konzervatív Párt volt vezetője és miniszterelnök-jelöltje, valamint Tom Tugendhat, az akkori konzervatív párti brit kormány belügyminisztériumának nemzetbiztonsági államtitkára is. Peking az intézkedéssel annak idején arra reagált, hogy a brit kormány – az Egyesült Államokkal, Kanadával és az Európai Unióval összhangban – az ujgur muszlim közösség és az északnyugat-kínai Hszincsiang tartományban élő más kisebbségek emberi jogainak súlyos megsértése címén nem sokkal korábban szankciókat léptetett életbe a tartomány közbiztonsági hivatala, valamint négy magas rangú kínai tisztviselő ellen, akik a Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen töltöttek be állami és párttisztségeket.
Az akkori brit intézkedések között is szerepelt vagyoneszközök befagyasztása és beutazási tilalom.
A kínai szankciók feloldásának pénteki bejelentése után a hét érintett brit politikus közös közleményt adott ki, amelyben úgy fogalmaztak, hogy inkább maradnak a szankciók hatálya alatt, de azt nem fogadják el, hogy London őket használja fel olyan alku megkötésére, amelynek ára „a hszincsiangi népirtás felelősei” elleni brit szankciók feloldása.
A brit kormány eddig mindazonáltal nem jelentette be a kínai személyiségek és intézmények ellen 2021-ben érvényesített szankciók feloldását.
A hét érintett brit politikus pénteki közleményében kifogásolta azt is, hogy a kínai szankciók törlése a jelek szerint nem teljes körű, mivel csak a brit parlament jelenlegi tagjaira vonatkozik, márpedig az öt évvel ezelőtti kínai büntetőintézkedésekkel sújtott öt alsóházi képviselő közül egy, Tim Loughton már nem tagja a parlamentnek.
A közlemény kiemeli azt is, hogy Kína annak idején több brit magánszemélyt és civil szerveződést is szankciókkal sújtott az ujgur muszlim kisebbség melletti kiállásuk miatt, és a brit miniszterelnök által pénteken bejelentett megállapodás nem tér ki arra, hogy az ellenük hozott kínai intézkedések is érvényüket vesztették volna.
