Kilátástalan a helyzet Németországban

Németországban minden ötödik ember gondolkodik el azon, hogy elhagyja az országot – írja a Die Welt.

Julija Koszjakova szociológus, a nürnbergi munkaügyi hivatal Foglalkozáskutató Kutatóintézetének professzora szerint a 2024 nyara és 2025 nyara közötti időszakban készült felmérésben a válaszadók 21 százalék válaszolt úgy, hogy elhagyná Németországot, vette észre a hirado.hu.

A német szociológus hozzátette, hogy az elvándorláson gondolkodók között többen szerepelnek azok, akiknek már eleve van migrációs tapasztalatuk. A korábbi költözések, a nemzetközi kapcsolatok és a nyelvtudás csökkentik a továbblépés akadályait. Emellett ezek az emberek gyakran több országhoz tudják viszonyítani saját helyzetüket.

Az elvándorlási okok között visszatérően jelenik meg a német politikai légkör, a bürokrácia terheltsége, a gazdasági bizonytalanság és a magas adóteher.

Amikor azonban a célországokról esik szó, világos különbségek rajzolódnak ki. A származási országba való visszatérést többnyire családi okok motiválják, míg a harmadik országba történő továbblépést inkább szakmai és gazdasági megfontolások.

Julija Koszjakova szerint 2025 elején – a szövetségi választási kampánnyal egy időben – enyhe növekedés volt tapasztalható az elvándorláson gondolkodók arányában. A kampányt erősen meghatározó migrációs diskurzus aligha hagyta érintetlenül a bevándorlási háttérrel rendelkező emberek biztonságérzetét.

A kutatások szerint különösen gyakran gondolkodnak a kivándorláson a jól képzett, jól integrált és gazdaságilag sikeres bevándorlók. Az említett csoport ráadásul éppen a német munkaerőpiacot lenne hivatott szolgálni, amely az innováció és a hosszú távú növekedés szempontjából nélkülözhetetlen lenne.

A 2024-es OECD-tanulmány szerint a bevándorlók jelentős része öt éven belül elhagyja Németországot. Tavaly a német Ifo Gazdaságkutató Intézet elemzése szintén kimutatta, hogy a migránsok egyre kevésbé érzik jól magukat Németországban, továbbá a társadalmi légkör miatt is egyre többen aggódnak.

Az integrációs nehézségekkel küzdő, bevándorló hátterű diákok sokszor rossz eredményeik miatt is hátrányos helyzetbe kerülnek. Németországban 74 százalékuk az érettségit sem szerzi meg, a felnőttek közel felének pedig szakképesítése sincs. A migráns fiatalok így nemcsak kisebb eséllyel találnak munkát, hanem hosszú távon az egész társadalom versenyképességét veszélyeztetik.

A bevándorló hátterű tanulók az országos felméréseken is gyengébben teljesítenek, különösen matematikából és a természettudományokban.

A német oktatásban a nyelvi akadályok is problémát jelentenek. A migrációs hátterű gyerekek csaknem 14 százaléka egyáltalán nem beszél németül a családjában.

Vannak, akik az óvodai ellátásban sem vesznek rész: a három- és hatéves, migrációs háttérrel rendelkező gyerekeknek csupán 77 százaléka járt óvodába, szemben a német gyerekek 99 százalékával.

A nyugdíjasok közül is sokan elhagynák Németországot

A migrációs válság és a társadalmi feszültségek nemcsak a bevándorlókat érintik: egyre több német állampolgár érzi úgy, hogy otthonukban nem találják meg a számításaikat. Különösen a nyugdíjasok körében nő azok aránya, akik a biztonság, az alacsonyabb megélhetési költségek és a nyugodtabb élet reményében külföldre költöznének.

Magyarország egyre gyakrabban válik célországgá, hiszen a német nyugdíjasok számára nemcsak megfizethetőbb az élet, de közbiztonság, és a társadalmi és politikai légkör is vonzóbbnak tűnik – számolt be korábbi tudósításában a Reuters.

„Az Angela Merkel 2015-ös menekültválságra adott politikája miatt évről évre romlott a helyzet” – mesélte a lapnak az 55 éves Iwan, aki Kelet-Németországból költözött Szőlősgyőrökre.

A német köztévé egyes csatornájának hírműsora, a Tagesschau riportjában szintén azzal foglalkoztak, hogy

a Németországban élő nyugdíjasok már nem érzik otthonosan magukat a hazájukban.

Egy német családfő a riportban arról is beszélt, hogy Magyarországon biztonságban érzi családját, és otthon nem merte volna egyedül elengedni feleségét és gyerekét a városba a migráció miatt, valamint dicsérte a magyar kormány külpolitikáját is. „Amit Orbán Viktor csinál, az egyszerűen jónak tűnik. Itt a magyar az első, és ez így helyes” – tette hozzá.

Magyarország a nyugat-európaiaknak is vonzó célpont

A magyar kormány részéről is egyre hangsúlyosabb a külföldi, keresztény értékeket valló bevándorlók vonzása. György László, a Tanítsunk Magyarországért program kormánybiztosa hétfőn a Facebook-oldalán ismertette a magabíró Magyarország stratégiáját, amely szerint az ország 2030-ra az EU Top 5, 2040-re pedig a Top 3 legélhetőbb állama közé kerülhet.

A terv egyik kulcsa, hogy a hasonló értékrendű, kulturálisan azonos családok hazánkba költözése erősíti a helyi közösségeket – például a múltban betelepülő svábok esetében.

György László kiemelte Magyarország természeti adottságait, és rámutatott, hogy a biztonság szempontjából is kiemelkedő az ország: 2023-ban 100 ezer főre vetítve mindössze 5,5 rablást regisztráltak, szemben Spanyolország 135 és Franciaország 92 esetével. „Bármelyik nyugati vezető szívesen odaadná a fél karját, ha náluk is ilyen közbiztonság lenne” – tette hozzá.

A német nyugdíjasok Magyarországra költözése tehát egyszerre a gazdasági megfontolásokról, a biztonság és a társadalmi stabilitás kereséséről, valamint az értékrendjük szerinti életvitel iránti igényről szól.