Közel 2 millió orosz és ukrán katona halt meg vagy sebesült meg a véres háborúban

A legfrissebb becslések szerint Moszkva eddig körülbelül 1,2 millió áldozatot szenvedett, ami kétszerese Ukrajna 600 000 áldozatának – állítja a washingtoni székhelyű Center for Strategic and International Studies (CSIS).

Ha csak a halálesetek számát nézzük, Moszkva közel 325 000 katonát vesztett az ukrajnai invázió négy évvel ezelőtti kezdete óta, ami ellentmond Vlagyimir Putyin orosz elnöknek a közelgő győzelemről szóló dicsekvéseinek, a CSIS jelentése szerint.

Oroszország 1,2 millió katonát vesztett, megsebesült vagy eltűnt az ukrán invázió 2022 februárjában történt kezdete óta.

Az Ukrajna eddig 100 000–140 000 katonát vesztett a háborúban, a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központja szerint.

„A második világháború óta egyetlen nagyhatalom sem szenvedett ilyen mértékű veszteségeket vagy haláleseteket” – mondta Seth Jones, a tanulmány vezető szerzője a The Postnak.

A háború jelenlegi ütemét tekintve Oroszország havonta átlagosan 35 000 halottat vagy sebesültet számol, Putyin pedig csak 2025-ben 415 000 áldozatot jósol.

Ha összehasonlítjuk más jelentős orosz konfliktusokkal, Moszkva több mint 17-szer több katonát vesztett, mint az 1980-as évek afganisztáni offenzívája során, és 11-szer többet, mint az első és második csecsen háborúban.

A tanulmány szerint a magas emberveszteség oka az volt, hogy Oroszország nem tudott megfelelő stratégiát kidolgozni, kiképezni csapatait, megoldani a morál romlását és hatékony védelmi tervet készíteni Ukrajna ellen.

Ukrajna viszont 100 000–140 000 katonát vesztett a 2022 februárjában kezdődött háborúban, ami a kisebb létszámú hadsereghez képest viszonylag nagyobb veszteség, állapította meg a CSIS.

A becsült áldozatok száma rávilágít Oroszország fő háborús stratégiájára, amelynek keretében katonáit húsdarálóba küldi, hogy végül legyőzze Ukrajna erőit, áll a tanulmányban.

„Putyin elnök úgy tűnik, hajlandó továbbra is orosz vérrel fizetni Ukrajnáért” – mondta Jones. „A magas áldozati és halálozási arányok nem rettentik el, és Oroszország gazdasági visszaesése sem valószínű, hogy a Kremlt a tárgyalóasztalhoz ültetné – legalábbis olyan feltételekkel, amelyek Ukrajna vagy Európa számára elfogadhatók lennének.”

Jones azt is sugallta, hogy Putyin hajlandó elfogadni az ilyen magas áldozati számot, mert a meghalt és megsebesült katonák közül sokan „olyan régiókból származnak, mint a Távol-Kelet és az Észak-Kaukázus – és nem olyan politikailag fontos területekről, mint Moszkva és Szentpétervár.”

Ez a stratégia azonban nem biztos, hogy jól fog kifizetődni Oroszország számára, tette hozzá Jones, tekintettel a háború lassú ütemére és a minimális eredményekhez képest elszenvedett veszteségekre.

„Az orosz erők a legjelentősebb offenzíváik során átlagosan napi 15–70 méterrel haladtak előre, ami lassabb, mint szinte bármelyik jelentős offenzíva a múlt század háborúiban” – mondta a szakértő.

„Ez lassabb például, mint a múlt század legbrutálisabb offenzív hadjáratai, beleértve az első világháború alatt zajló, hírhedten véres somme-i csatát is.”

Bár Oroszország és Ukrajna nem hozza nyilvánosságra veszteségeit, a CSIS becslései összhangban vannak az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság más szakértőinek adataival.

A magas veszteségek ellenére Oroszország képes volt fenntartani haderejét azáltal, hogy a második világháború óta először végrehajtotta a sorozást, és elítélt bűnözőket és külföldi harcosokat, köztük 15 000 észak-koreait toborzott.