Giorgia Meloni a földcsuszamlás helyszínén

Meloni közösségi oldalán mutatta, hogy helikopterrel repülte be Niscemit és térségét a természeti katasztrófa felmérésére. Úgy vélte, élőben látva a földcsuszamlás még mélyebb benyomást tesz, mint felvételekről.

A kormányfő a polgármesterrel, Massimiliano Valentino Contival egyeztetett. A felek egyetértettek, hogy minél előbb helyre kell állítani a lakosság mindennapi életét, az oktatási intézmények újranyitásával, valamint a víz-, gáz- és és áramszolgáltatás biztosításával. Niscemibe jelenleg egyetlen országúton lehet bejutni, mivel a többi út leomlott vagy járhatatlan.

A polgármester azt sem zárta ki, hogy a város egyes részeit más helyszínen építhetnék újra.

A miniszterelnök később Catania városában egyeztetett a sziget keleti partszakaszát sújtó Harry ciklon okozta károkról.

A találkozón többek között részt vett Renato Schifani szicíliai tartományi elnök, Nello Musumeci katasztrófavédelmért felelős miniszter, Fabio Ciciliano, a katasztrófavédelem vezetője, valamint Catania, Messina és Siracusa város prefektusai.

Meloni hangoztatta, hogy a római kormány eddig százmilliós gyorssegélyt utalt át, igaz a hatóságok becslése szerint a heves esőzésekkel kísért viharok okozta kár mértéke Szicília szigetén mintegy 1,5 milliárd euróra (573 milliárd forint) tehető.

A kormányfő bejelentette, hogy Niscemi lakosainak is anyagi támogatást nyújtanak: családonként havi négyszáz eurót és további fejenkénti száz eurót azoknak, akiknek el kellett hagyni otthonukat.

Eddig ezerötszáz lakost költöztettek ki a közel 27 ezres város Sante Croci és Santa Maria negyedéből.

Az évezredek óta lakott Niscemi város Agrigento és Siracusa között félúton, a tengerparti Gelától több mint húsz kilométerre található a sziget belső részében, a Val di Noto völgyben. Egy tengerszint felett 330 méter magas homok- és agyagdombról van szó, amelyet teljesen beépítettek.

A földcsuszamlás január 16-án kezdődött, majd 25-én négy kilométer hosszú szakasz omlott le. A katasztrófavédelem közlése szerint a csuszamlás nem állt le, és fennáll a veszély, hogy „minden leomlik”.

„A gyerekek is tudták, hogy Niscemi omlásveszélyes talajra épült” – nyilatkozta Nello Musumeci a Corriere della Sera napilapnak.

Marco Casini professzor, az Appenninek középső térségéért felelős környezeti mérnök a Niscemiben történt omlást egymásra tornyozott könyvekhez hasonlította, amelyekből egyszer csak valaki kirántotta a legalsó kötetet.

Szakértők emlékeztettek, hogy már az 1700-as évek feljegyzései arra figyelmeztettek, hogy Niscemiben nem szabad építkezni.

Utoljára 1997-ben történt hasonló földcsuszamlás a szicíliai városban.

Az ANSA hírügynökség adatbankja szerint Olaszországban a 19. század második felében 162 földcsuszamlást mértek, a 20. század első felében több mint ötszázat, majd 1950 és 2008 között több mint 2200-at.

Salvatore Vella főügyész bejelentette, hogy egyelőre ismeretlen tettesekkel szemben vizsgálatot indítottak az 1997-es és a mostani földcsuszamlás körülményeinek és esetleges felelőseinek tisztázására. A főügyész hozzátette, azt is meg akarják érteni, hogy 1997-et követően miért nem helyezték biztonságba Niscemi lakosait.