Macron: Az EU -nak a fegyveripart kell védenie, nem Kijev rakétaszükségletét

Az orosz-ukrán háború közepette heves vita robbant ki az EU-ban a pénz, a fegyverek és a politikai elvek körül. Franciaország ellenzi azt a tervet, amelynek célja, hogy egy új EU-hitel segítségével megkönnyítse Ukrajna számára a brit Storm Shadow cirkálórakéták megvásárlását, írja a Telegraph.

A lap szerint 11 EU-tagállam javasolta, hogy lazítsák a Kijevnek szánt 90 milliárd eurós hitel szabályait, hogy Ukrajna brit fegyvereket is finanszírozhasson. Párizs ezt elutasítja, és azt követeli, hogy a forrásokat „kizárólag az EU-n belül” költsék el, és az európai fegyveripar élvezzen elsőbbséget – írja a Telegraph.

Kijevnek milliárdokra van szüksége az EU-n kívüli fegyverekhez

Ukrajna igényei hatalmasak: A Telegraph szerint Kijev csak 2026-ra 24 milliárd eurós igényt számol be olyan hadiipari termékekre, amelyeket nem az EU-ban gyártanak. Ennek nagy része amerikai rendszerekre, például Patriot légvédelmi és PAC-3 elfogó rakétákra vonatkozik.

Ezen túlmenően a hosszú távú rakétákat is központi hiányosságként azonosították. Itt jönnek képbe a brit Storm Shadows rakéták. A Telegraph szerint az európai tisztviselők ezeket „lehetséges megoldásnak” tartják a hiányosság pótlására. Egy négylépcsős rendszert javasolnak, amelyben először az ukrán és európai gyártókat vizsgálják meg, és a harmadik lépcsőben Nagy-Britannia áll az USA előtt, ha London képes kielégíteni Ukrajna igényeit.

Párizs ragaszkodik a „stratégiai autonómiához”

Franciaország ellenzi ezt a nyitást. Egy diplomáciai forrás szerint Párizs az EU „stratégiai autonómiájával” érvel. Ennek hátterében az a cél áll, hogy csökkentsék a szövetségesektől való függőséget, elsősorban a Donald Trump elnökkel való feszült kapcsolatok miatt.

Az RBC Ukraine szerint Franciaország azt követeli, hogy az új pénzügyi eszközből származó forrásokat elsősorban az EU védelmi iparának megerősítésére használják fel, és ne az Unión kívüli vásárlások finanszírozására.

Az EU-n belüli kritikusok azzal vádolják Franciaországot, hogy ezzel Kijev védelmét gátolja. A „Telegraph” szerint különösen a balti és skandináv államok, valamint Lengyelország, Románia, Csehország és Hollandia próbálják korlátozni Franciaország befolyását. Nyolc további ország, köztük Németország, a Nagy-Britanniával való rugalmasabb együttműködés mellett szállt síkra, anélkül, hogy hivatalosan csatlakozott volna a koalícióhoz.