Külföld

Győzelem a politikai cenzúra felett

Egyértelmű ítélet született

A belga bíróságok példátlan egységben mondták ki: a politikai vélemény miatti cenzúrának nincs helye egy demokratikus jogállamban. A brüsszeli elsőfokú bíróság jogellenesnek és polgári jogi vétségnek minősítette a 2024-es Nemzeti Konzervativizmus Konferencia (NatCon) betiltására tett kísérletet, ezzel történelmi győzelmet aratva a szólásszabadság védelmében. A döntés egy olyan botrány végére tesz pontot, amely hatalmas nemzetközi felháborodást váltott ki, amikor 2024 áprilisában a brüsszeli Saint-Josse-ten-Noode kerület polgármestere, a szocialista Emir Kir rendőri erővel próbálta megakadályozni a konzervatív politikusoknak és gondolkodóknak fórumot adó rendezvényt.

Győzelem a politikai cenzúra felett
A belga rendőrség 2024. április 16-án blokád alá helyezte a brüsszeli Claridge Hotel bejáratát, ahol a szélsőjobboldali politikusokat tömörítő NatCon konferenciát rendezték
Fotó: AFP/Simon Wohlfahrt

A NatCon konferencia második napján a helyszínre érkező rendőrök polgármesteri végzéssel a kezükben próbálták leállítani az eseményt, „közrend megzavarásának veszélyére” hivatkozva. A lépés azonnali és széleskörű tiltakozást váltott ki, különös tekintettel arra, hogy a konferencia előadói között a legjelentősebb nemzetközi véleményformálók és gondolkodók mellett olyan politikusok léptek színpadra, mint Orbán Viktor miniszterelnök, Matheusz Morawiecki, akkor még hivatalban lévő miniszterelnök, vagy Nigel Farage, a Reform UK vezetője – írja szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében az MCC Brussels.

A szervező MCC Brussels azonnal jogi útra terelte az ügyet, amely most egyértelmű ítélettel zárult. A bíróság nem csupán a rendezvény megakadályozását ítélte jogellenesnek, hanem kimondta a polgármester személyes felelősségét is. Az ítélet szerint a hatóságoknak nemcsak tűrniük, hanem aktívan védeniük kell a békés gyülekezéshez való jogot, még akkor is, ha nem értenek egyet az adott rendezvényen elhangzó gondolatokkal.

Az ítélőszék egyik legfontosabb megállapítása az volt, hogy a potenciális ellentüntetések fenyegetése nem adhat alapot egy jogszerű rendezvény betiltására. Ezzel elvetette az angolszász jogból ismert „heckler's veto” elvét, amely szerint a zavargásoktól való félelem igazolhatja a cenzúrát. A bíróság szerint éppen ellenkezőleg: a hatóságok feladata a rendezvény védelme a zavarkeltőkkel szemben, nem pedig a rendezvény elhallgattatása.

„Ez az ítélet történelmi jelentőségű. Megerősíti, hogy a hatóságoknak nemcsak a szólásszabadság tolerálása, hanem annak aktív védelme is kötelességük” – kommentálta a döntést Frank Füredi, az MCC Brüsszel főigazgatója. „A cenzúrának nincs helye egy jogállamiságon alapuló demokratikus társadalomban, még akkor sem, ha adminisztratív szükségszerűségnek álcázzák.”

Az ügy különlegessége, hogy a mostani ítéletet megelőzően a belga Államtanács kétszer is a szervezők javára döntött. Ezzel Belgium francia és holland ajkú igazságügyi szervei is ritka egyetértésben álltak ki a szólásszabadság mellett, ami a megosztott belga intézményi környezetben rendkívüli jelentőséggel bír.

„Ez egy rendkívül bátor döntés. Belgiumban rég nem látott küzdelem zajlott a szólás- és gyülekezési szabadság védelméért. Az MCC-t gratuláció illeti a bátorságáért és kitartásáért” – mondta Yohann Rimokh, az MCC-t képviselő ügyvéd.

„Ez az ítélet megerősíti a jogállamiságot Belgiumban, és fontos precedenst teremt a jövőre nézve” – tette hozzá Füredi. „Biztosítja, hogy a vitatott eszméket ne lehessen elhallgattatni pusztán azért, mert ellenállást váltanak ki.”

Kapcsolódó írásaink