Külföld
Forrongás Székelyföldön
Egyre több településen törnek ki tüntetések
Kézdivásárhelyen hétfőn kora estére hirdettek tüntetést az év elejétől érvényes adóemelések ellen. A főtéri tiltakozást az egyik kisebb erdélyi magyar párt, az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) szervezi, mely négy önkormányzati képviselővel rendelkezik a helyi döntéshozó testületben.
Balázs Attila EMSZ-tanácsos közösségi oldalán közölte: a tiltakozás nem a Kovászna megyei kisváros vezetése és helyi tanácsa ellen irányul, hanem a bukaresti kormány adópolitikáját helyteleníti. Felidézte, hogy az ingatlan- és gépjárműadók 2026-tól való emelését a Bolojan-kabinet rendelte el.
Az EMSZ Csíkszeredában is adócsökkentést követel, ennek érdekében a héten két alkalommal is utcára hívják a Hargita megyei város lakóit: kedden délelőtt a városháza előtt, szombaton délben a megyeháza előtt szerveznek tüntetést.
Az EMSZ helyi szervezete online petíciót is indított, melyben a megemelt adók csökkentését kéri. Emlékeztetett arra, hogy a polgároknak nehéz anyagi helyzettel kell szembenézniük, miután a megélhetési költségek drasztikusan megemelkedtek.
Felidézték, hogy az EMSZ-nek csupán két képviselője van a 19 tagú csíkszeredai döntéshozó testületben, ezért a lakosság segítségét kérik, hogy a tavaly év végén megemelt adókat a törvény által megengedett minimális szinten lehessen tartani.
Korodi Attila polgármester a Facebook-oldalán közölte, hogy a helyi adók kérdése napirenden van, és aláhúzta, hogy erre „csak felelős választ lehet és szabad adni”.
Közölte, hogy a Hargita megyei prefektúra hivatalos átiratban kérte a bukaresti pénzügyminisztérium állásfoglalását arról, milyen mozgástér van a helyi adók alakításában. „Ez egy fontos tisztázási folyamat, amelynek eredményét meg kell várnunk” – emelte ki.
Székelyföldön ez év eleje óta forrnak az indulatok a tavaly év végén bukaresti utasításra megemelt helyi adók miatt. A tömbmagyar régióban elsőként Sepsiszentgyörgyön vonultak utcára a helyiek az emelés ellen tüntetve.
A tiltakozás nyomán Antal Árpád polgármester előbb bejelentette, hogy helyi népszavazást kezdeményez a város adópolitikájáról, majd azt is közölte, hogy a tanács felülvizsgálja a korábbi döntését, így a referendumra már nem lesz szükség.
A polgármester közölte: megértette a polgárok indítékait, és indítványozni fogja, hogy 2026-ban az ingatlanadó a törvény által megengedett minimális szinten maradjon, míg a gépjármúadó összege ne haladja meg a tavalyi szintet.
Romániában idén mintegy 70-80 százalékkal növekedett az ingatlantulajdonra kivetett éves adó mértéke, és átlagosan hasonló mértékben, a szennyezés mértékétől függően felemelték a gépjárműadót is. A román kormány szerint a megemelt helyi adók mintegy 3,7 milliárd lejes (280 milliárd forint) többletbevételt eredményezhetnek az önkormányzatok számára. A Bolojan-kabinet azzal indokolta az intézkedést, hogy az önkormányzatok a magas költségvetési hiány miatt már nem számíthatnak arra, hogy továbbra is a központi költségvetésből fedezik majd folyamatosan emelkedő kiadásaikat.
