Külföld

Oroszország mégsem enged?

Német külügyminiszter szerint Moszkva továbbra is rugalmatlan a területi kérdések ügyében

Oroszország „területi kérdésekben tanúsított rugalmatlanságát” bírálta hétfőn a lett fővárosban a német külügyminiszter, az Oroszország, Ukrajna és az Egyesült Államok képviselői között Abu-Dzabiban tartott múlt hét végi tárgyalásokat követően.

Oroszország mégsem enged?
Az Egyesült Arab Emírségek január 23-án bejelentette, hogy háromoldalú tárgyalások kezdődtek Abu Dhabiban Oroszország, Ukrajna és az Egyesült Államok között, miközben Moszkva kijelentette, hogy nem áll el attól a követelésétől, hogy Kijev vonuljon ki a keleti Donbas régióból
Fotó: AFP/UAE Presidential Court

„Oroszországnak késznek kellene mutatkoznia a békekötésre; amiről azonban hallunk, és amit tudunk, beleértve az emírségekbeli tárgyalásokon történteket is, az Oroszország rugalmatlansága a területi kérdéseket illetően” – szögezte le Johann Wadephul Rigában, hozzátéve, hogy emiatt a tárgyalások vélhetően elhúzódnak, és esetleg nem is járnak majd sikerrel.

A lett hivatali partnerével, Baiba Brazéval tartott egyeztetésén Wadephul további szankciókat sürgetett az orosz „árnyékflotta” ellen, illetve úgy vélte, felül kell vizsgálni a nemzetközi tengerjogot is, ugyanis a jelenlegi jogszabályok szerinte nem teszik lehetővé a kőolajcsempészettel gyanúsított hajók és a működtetőik elleni hatékony fellépést. Úgy vélte továbbá, erőteljesebb intézkedésekre van szükség azon hajókkal szemben is, amelyek esetében nem világos, hol regisztrálták őket.

Figyelmeztetett arra is, hogy az árnyékflotta számos hajója nagyon rossz állapotban van, illetve sok esetben a legénység sem rendelkezik megfelelő szakértelemmel az irányításhoz, és úgy vélte, súlyos ökológiai katasztrófához vezetne, ha egy ilyen hajó zátonyra futna a balti vagy a német partokon.

A tárcavezető hétfő reggel, indulása előtt kiadott nyilatkozatában leszögezte: továbbra is Oroszország jelenti a legnagyobb fenyegetést Európa biztonságára és szabadságára, és óva intett attól, hogy a NATO-n belüli egyeztetések megosztást szítsanak, vagy eltereljék a figyelmet az ukrajnai helyzetről, amely, mint azt az ukrán energetikai infrastruktúrát érő támadásokra célozva kiemelte, „ebben a pillanatban különösen súlyos”.

Wadephul emellett fontosnak nevezte, hogy az Európai Unió tevékenyebb szerepet vállaljon a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni harcban. Mint aláhúzta, Európának ott kell lennie a tárgyalóasztalnál, amikor az egész kontinens biztonsága forog kockán.

„Egy újjáalakuló világban, a geopolitikai változások közepette az európaiaknak egységesen és magabiztosan kell fellépniük” – tette hozzá.

Mint kiemelte, a NATO elengedhetetlen Európa biztonságához, és sürgette az európai államokat, vállaljanak nagyobb felelősséget a védelem terén.

A balti térségre kitérve Wadephul úgy vélte, a régió kiemelt figyelmet érdemel a kontinens védelme és stabilitása tekintetében, mert „a balti térség biztonsága és ellenálló képessége egész Európa számára megteremti a stabilitást”.

Elmondta, hogy Rigában a többi között Lettország nagyköveteivel is egyeztet majd a tapasztalataikról, „ezek ugyanis egy olyan ország tapasztalatai, amely korábban és közvetlenebbül érzékeli az orosz fenyegetéseket, mint más országok”.

„A balti államok tapasztalatai pedig azt mutatják, sürgősen cselekednünk kell; nem késlekedhetünk a kritikus infrastruktúra megerősítésében és az orosz árnyékflottával kapcsolatos szankciók bevezetésében” – szögezte le.

Utazása következő állomására, Svédországra kitérve Wadephul elmondta: a skandináv ország döntő szerepet játszik Észak-Európa biztonságában, különösen azt követően, hogy Stockholm csatlakozott a NATO-hoz, valamint méltatta az országot a nemzetbiztonság és a védelmi kapacitások terén eszközölt beruházásaiért, amelyek, mint mondta, haszonnal járnak mind a balti országok, mind Európa, illetve az egész NATO számára.

Kapcsolódó írásaink