Újabb érvágás az ukránoknak?

A Ferrexpo kedden közölte, hogy leállította ukrajnai bányáit, és dolgozóinak egy részét kényszerszabadságra küldte, miután Oroszország támadásai az ország villamosenergia-hálózata ellen ellehetetlenítették a stabil áramellátást – írja a Reuters.

A vállalat tájékoztatása szerint a termelés felfüggesztése addig marad érvényben, amíg nem biztosítható a működéshez szükséges, folyamatos áramellátás.

A Ferrexpo hozzátette, hogy a támadások során a munkavállalók közül senki nem vesztette életét és nem sérült meg, valamint a cég eszközeiben sem keletkezett kár, vette észre a Világgazdaság.

A bányavállalat novemberben már beszámolt termelési és exportkiesésekről, miután orosz drón- és rakétacsapások érték a regionális energetikai infrastruktúrát. Akkor a korlátozott működés az ideiglenesen helyreállított áramellátásnak, illetve a meglévő félkész és kész vasérckészletek felhasználásának köszönhetően folytatódhatott.

Ukrajna kiesése átrendezi a vasércpiacot és az európai acélipar ellátási láncait

Az ukrajnai vasérctermelés felfüggesztése érezhetően megbillentette a globális vasércpiac kényes kínálat-kereslet egyensúlyát, és azonnali alkalmazkodásra kényszeríti az acélipari szereplőket – számolt be a Disovery Alert.

A vasérc olyan alapanyag, amelynek piacán már kisebb regionális zavarok is jelentős ármozgásokat és beszerzési stratégiai váltásokat idézhetnek elő, Ukrajna kiesése pedig tipikusan ilyen sokkot jelent.

Ukrajna a globális pelletpiac egyik fontos szereplője, különösen Európa számára.

Az európai acélgyártók az ukrán szállításokat nemcsak a megfelelő minőség, hanem a földrajzi közelség és a jól kiépített logisztikai útvonalak miatt is előnyben részesítették. A termelés leállása ezért azonnali „lyukat” ütött az ellátási láncban, amelyet a gyártóknak más források bevonásával kell pótolniuk.

A legkézenfekvőbb alternatívát az ausztrál és brazil bányacégek – elsősorban a BHP, a Rio Tinto és a Vale – jelentik. Az átállás azonban korántsem zökkenőmentes:

• Az eltérő érctípusok miatt az acélgyáraknak módosítaniuk kell a minőségi specifikációkat, miközben a jóval nagyobb szállítási távolságok miatt a logisztikai költségek is érdemben megemelkednek.
• Mindezt tovább bonyolítja, hogy a meglévő szerződéseket is újra kell tárgyalni ahhoz, hogy a kieső ukrán mennyiségeket időben és megfelelő volumenben pótolni lehessen.

Az ukrán vasércpelletek európai piacon kialakult felára pontosan ezekből az előnyökből fakadt: a stabil minőségből és az alacsonyabb szállítási költségekből. Ezeket az adottságokat a távolabbi beszállítók csak korlátozottan tudják ellensúlyozni, ami tartósan magasabb beszerzési költségeket vetít előre az európai acélipar számára.

Az acélgyártók így kettős nyomás alá kerülnek: egyszerre kell biztosítaniuk a termeléshez szükséges alapanyag-mennyiségeket, miközben kezelniük kell az ellátási lánc átrendeződéséből fakadó költségnövekedést.

A piac rövid távon fokozott volatilitásra, középtávon pedig új, stabilabb beszállítói struktúrák kialakulására számít.