Láthatatlanná vált a nigériai háború

Képletesen szólva két grönlandi jégkocka és egy kis iráni, davosi és EU-s kikacsintás között Donald Trumpnak pár hete befért egy megjegyzés és egy csapás is Nigériában. Az afrikai állam már évtizedek óta szenved a keresztények ellen irányuló iszlám terrorizmustól, az amerikai elnöknek pedig szemmel láthatóan elege lett abból, hogy a nemzetközi közösség az egyre inkább talajtalan gittegyletté váló ENSZ-szel az élen pár látszatintézkedéssel és tessék-lássék katonai művelettel igyekezett fellépni a Boko Haram és a többi szélsőséges csoport ellen.

Trump világossá tette, hogy a kereszténység védelmezőjeként regnálása alatt nem fogja eltűrni a „radikális iszlamista terrorizmus virágzását”. Az elnök amúgy már novemberben utasítást adott a Pentagonnak nigériai akciókra - de akkor kevesen hitték, hogy valóban be is váltja fenyegetését.

A 232 millió lakosú afrikai államot olyan „virtigli” vérengző dzsihadista szervezetek nyomaszták, mint a Boko Haram, az Iszlám Állam Nyugat-Afrikai Tartománya (ISWAP) és az al-Kaidához köthető fuláni és Lakurawa milicisták. Ezek olykor összefogva, máskor egymásra licitálva, ugyanakkor totálisan büntetlenül hajtanak végre pusztító támadásokat a helyi keresztény közösségek ellen. Utóbbiak üldöztetése az elmúlt néhány esztendőben drámaian elharapódzott, s e téren jelen állás szerint a jövőben sem várható komoly változás.

Korántsem zárójelben érdemes megjegyezni, Nigéria korábban a brit gyarmati uralom „áldásait” élvezte, ezáltal a határai is olyanok, amilyenek. A térképen, hasra ütés-szerűen meghúzott vonalak mindennek nevezhetőek, csak értelmesnek, hasznosnak és előre mutatónak nem - de az efféle módikat mi magunk is ismerhetjük Trianonból. A nemzetközi színen gyakorta a „kibékíthetetlen ellentétek országaként” emlegetett afrikai térség mára az egyik leghalálosabb hellyé vált a keresztények számára.

Visszakanyarodva az iszlám gyökerű kegyetlenkedésekre, azok valójában szó szerint bárkit érhetnek. A dzsihádistáknak egyre megy, hogy általános iskolákat, zsúfolt piacokat, tömött templomokat, esetleg rendőrőrsöket, netán a tömegközlekedésben haladó buszokat robbantanak föl - vagy az ot lévő felnőtteket és gyermekeket mészárolják le kézifegyverekkel. A lényeg egy, a rettegéskeltés és az eszetlen vérrontás.

Az Open Doors, az Intersociety az International Christian Concern nevű szervezetek jelentései alapján 2008 decembere óta csaknem ötvenháromezer ezer keresztényt mészároltak le és durván tizenkilencezer egyházi épületet pusztítottak el. A múlt esztendőben októberig átlagosan havi ezer katolikus vallású egyént öltek meg, s nem mellékesen elüldöztek 2,8 millió, zömében Jézus tanait követő földbirtokost (és családtagjaikat) az otthonából. Az elraboltak száma pedig 2025-ben megközelítette a tízezret.

A miheztartás végett érdemes egyetlen mondatban arra utalni, hogy Ukrajnából durván 3,8-4,2 millió ember menekült el a négy éve kitört háború folyamán - azaz a két adat erősen összemérhető. Ha pedig úgy nézzük, hogy Nigériában mindez egyetlen év lefutása alatt történt, akkor máris tisztán áll, hogy az afrikai ország baja bizony összemérhető Ukrajnáéval - mégsem igazán izgatja föl túlzottan az EU vezetőinek életét, mindennapjait.