Külföld
A világ egyik legnagyobb országa amerikai invázióra készül
Sem létszámban, sem technikában nem tudna hagyományos módon szembeszállni
Kanada katonai vezetése precedens nélküli lépésre szánta el magát: modellezte, miként reagálna egy esetleges amerikai támadásra. A tisztviselők szerint az invázió valószínűtlen, a helyzet mégis jól mutatja a NATO szövetségi rendszerének repedéseit.
Az Independent értesülései szerint a kanadai fegyveres erők olyan modellt készítettek, amely egy amerikai katonai betörés esetén alkalmazandó stratégiát vázol fel. Két magas rangú tisztviselő szerint a terv több pillérre épül:
- aszimmetrikus hadviselésre;
- drónok bevetésére;
- valamint európai szövetségesek segítségének kérésére.
A hangsúly végig azon van, hogy a dokumentum nem operatív haditerv, hanem elrettentő, felkészülési gyakorlat.
A modell abból indul ki, hogy egy amerikai támadás délről, villámgyorsan indulna meg, stratégiai infrastruktúrák elfoglalásával, vette észre a Világgazdaság.
A kanadai hadsereg elismeri: sem létszámban, sem technikában nem tudna hagyományos módon szembeszállni az Egyesült Államokkal. Ezért a védekezés kulcsa az „nem konvencionális hadviselés” lenne: szabotázs, rajtaütések, dróncsapások és folyamatos zaklatás.
Egy tisztviselő szerint a koncepciót részben az afganisztáni mudzsahedek taktikája ihlette, akik a szovjet hadsereget kifárasztó, csapás–visszavonulás módszerekkel tartották sakkban. A cél nem területvédelem, hanem súlyos veszteségek okozása egy megszálló erőnek.
Egy esetleges támadás esetén Kanada azonnal segítséget kérne más nukleáris hatalmaktól, elsősorban Franciaországtól és az Egyesült Királyságtól. David Fraser nyugalmazott vezérőrnagy szerint egy Kanada elleni támadás globális reakciót váltana ki, és európai hadihajók, repülőgépek is megjelennének az ország védelmében.
Kanada retteg, hogy az 51. államá válik
A háttérben Donald Trump amerikai elnök ismétlődő kijelentései állnak, amelyekben Kanadát „az 51. államként” emlegette. Az elmúlt hónapokban Trump figyelme újra Kanada felé fordult, különösen az északi, sarkvidéki térség „sebezhetőségét” hangsúlyozva. Párhuzamosan az elnök nyíltan beszél Grönland megszerzéséről is, amely a NATO-tag Dánia fennhatósága alá tartozik.
Ez a retorika komoly aggodalmat váltott ki a szövetségesek körében: Franciaország és Németország már csapatokat vezényelt Grönlandra, Kanada pedig szintén fontolgatja katonai jelenlétének erősítését.
Mark Carney kanadai miniszterelnök Svájcban kijelentette: Kanada határozottan kiáll Grönland és Dánia szuverenitása mellett.
Nem sokkal korábban pedig a Kínával való kapcsolatok erősítéséről és egy „új világrend” kialakításáról beszélt, ami sokak szerint az amerikai vezetésű szövetségi rendszer erózióját jelzi.
A kanadai-amerikai katonai együttműködés hivatalosan továbbra is működik, a két ország nemrég közös NORAD-gyakorlatot tartott Grönlandon. Több nyugalmazott tábornok „fantáziának” nevezi egy amerikai invázió gondolatát. Más szakértők viszont úgy vélik: a védelem erősítése és a forgatókönyvek kidolgozása önmagában is elrettentő hatású.
Ahogy Aisha Ahmad, a Torontói Egyetem politológusa fogalmazott: minél komolyabban veszi Kanada a honvédelem kérdését, annál kisebb az esélye annak, hogy ezek a senki által nem kívánt forgatókönyvek valaha valóra váljanak.
Ez nem tartott sokáig: Donald Trump máris kizárta az első országot a Béketanácsból, nyílt levélben írta meg a miniszterelnöknek – "Tekintse úgy, hogy visszavonom a meghívást"
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön visszavonta Kanada meghívását a globális konfliktusok megoldását célzó Béketanácsba. Trump döntésére Mark Carney kanadai elnök davosi beszéde adhatott alapot.
