Külföld
Davos csatatérré vált – a háborúpártiak kitartanak, de az USA nem enged
Térségünkből csak Magyarország kapott meghívást az alapító okirat aláírására
„Putyin elnökkel beszélek, biztos vagyok benne, hogy alá akarja írni a megállapodást. Zelenszkij elnökkel is dolgozom…., Úgy hiszem, ő is véget akar vetni ennek a háborúnak” – mondta Donald Trump, a davosi Világgazdasági Fórumon.
Sokféle nyilatkozat és még több ellentmondásos szándék kerül naponta nyilvánosságra az ukrajnai háborúval kapcsolatban. Tény viszont, hogy alapvetően egy geostratégiai törésvonal az akadálya az ukrajnai háború lezárásának.
Az egyik oldalon a békét akarók tábora áll, míg a másikon azok, akik Ukrajna teljes körű győzelméig akarják folytatni a harcot. Ez utóbbi, a vágyvezérelt álmok világába tartozik.
Kijevnek már „matematikailag” sincs esélye arra, hogy megfordítsa a hadiszerencsét.
Nyilván az amerikai elnök is tisztában van azzal. hogy a fegyvernyugvás legfőbb akadálya maga Zelenszkij. Az ukrán elnök makacskodását sokan személyes egzisztenciájának biztosítására vezetik vissza. Az ukrán elnök a háborút használta ürügyül, hogy elhalassza az esedékes elnökválasztást, amit minden bizonnyal elveszítene. Hogy ezután mi történne vele, az több mint kétséges.
Ami Zelenszkij álláspontját illeti, még ha a fenti állítás igaz is, eléggé „földhöz” ragadt megközelítés, mert az ukrán elnök ha akarna, se tudna békét kötni, mert már rég óta nem ura önmagának, olyan szorosan bekötötték a globalista táborba.
Trump mindezeken kívül most olyat mondott Davosban, amely bőven belefér egy alapos övön aluli „ütés” kategóriájába. Az azonban biztos, hogy Zelenszkijre és nyugat-európai uniós szövetségeseire az amerikai elnök beszéde után rá kellett „számolni”.
Mert erről a háborúpárti társaságról így beszélt az amerikai elnök:
„Nem értékelik, amit teszünk. A NATO-ról beszélek, Európáról beszélek. Nekik Ukrajnával kellene foglalkozniuk, de nekünk nem. Az USA nagyon messze van, egy nagy, gyönyörű óceán választ el minket, semmi közünk hozzá”, már, mint az ukrajnai háborúhoz. – mondta Trump.
A beszédnek a globális diplomáciában is következményei lettek. Zelenszkij, aki jobbnak látta, hogy ne utazzon Davosba, mert érthető módon nem akart Trump szeme elé kerülni, nehogy megint botrány legyen a találkozó vége, azonnal repülőre szállt és a svájci városba utazott, azzal a kifejezett céllal, hogy találkozzon az amerikai elnökkel. A tárgyalások után Zelenszkij kifakadt európai szövetségeseire, azzal vádolva őket, hogy sokat beszélnek Ukrajnáról, de nem cselekszenek. Ez „finom” célzás volt arra, hogy az európaiak még mindig nem küldtek Katonákat Ukrajnába.
Az biztos volt már előzetesen is, hogy az ukrán elnök sok jóra nem számíthat.
Már csak azért sem, mert előzetesen, „nagyfiúskodott”, mert majdhogy nem ő maga akart feltételeket szabni az Trumppal való találkozásnak. Kijelentette ugyanis: Fontolóra veheti a davosi részvételt, ha van esély arra, hogy döntés szülessen további légvédelmi rendszerekről és Kijevnek juttatott energiasegély csomagokról.
Ja persze, ez így mindjárt más.
Trumptól Emmanuel Macron is megkapta a magáét, mert közösségi oldalán a francia elnök szemüvegén viccelődött. „Láttam tegnap a fellépését, menő szemüveget viselt, nagyon tetszett. Mi a fene történt vele?” – kérdezte Trump Az amerikai elnök ezzel a megjegyzésével arra utalt, hogy Macront talán megint megverte a felesége és ennek nyomait akarja elfedni. Egyébként Macron hátat fordított Davosnak, amikor megtudta, hogy Trump nem akar vele találkozni.
A békepárti és a háború mellett kitartók között közeleg a döntő összecsapás. Ennek egyik állomása éppen most Davosban történt.
Megalakult a gázai konfliktust, és általában a nemzetközi feszültséggócok tárgyalásos úton történő rendezésére hivatott Béketanács, amire Trump meghívta Orbán Viktor magyar miniszterelnököt is.
Itt érdemes megjegyezni, hogy térségünkből csak Magyarország kapott meghívást az alapító okiratot aláírására. Hasonló dolog történt, mint a tavaly októberi, az egyiptomi Sarm es-Sejkben tartott gázai béke megállapodás aláírásakor, mert a régiónkat ott is csak Magyarország képviselte. Mindez egyértelműen azt jelenti, hogy hazánk jelentősen felértékelődött a nemzetközi politikában.
Meghívást kaptak a nagyobb európai államok is, de azt visszautasították. Nem véletlenül, mert ezek az országok a globalista „közösséghez” vannak bekötve, amelynek éppen a lehetséges összes konfliktus elmérgesítése a célja.
Tehát a hagyományosan a világgazdasággal foglalkozó fórum gyakorlatilag Davost geostratégiai csatatérré változtatta.
