Ismét nekifutnak a székely autonómiának

Izsák Balázs, az SZNT elnöke elismerte: egyesek csalódhattak, hogy 23 év alatt nem valósult meg a székelyföldi autonómia, és fontosnak nevezte, hogy a közösség kitartson mellette, mivel - mint fogalmazott - ha elfárad, akkor az a közösség halálát jelenti. Közölte, hogy „a hatodik beterjesztés nem kudarc, hanem tartás”. „Nem hátrálunk meg! Ez az üzenetünk Bukarestnek és Európának” - fogalmazott. Elmondta: mivel a román parlamentben az a gyakorlat alakult ki, hogy sürgősségi eljárással elutasítják el az autonómiastatútumot, ezúttal „megfordítják a sorrendet”, és előbb széleskörű társadalmi vitát kezdeményeznek a kérdésről, lakossági fórumokat, konferenciákat és más rendezvényeket szerveznek.

„Folyamatosan erről fogunk beszélni. Nem engedjük meg, hogy a román politikai elit, a román parlament úgy viselkedjen, mintha mi nem léteznénk” - fogalmazott. A Bod Péter Megyei Könyvtárban tartott fórumon Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Szövetség elnöke és Kulcsár-Terza József, a Magyar Polgári Erő ügyvivő elnöke is jelen volt. Mint elhangzott, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) listáján bejutott parlamenti képviselőként „munkásai az ügynek”, ők iktatják majd a bukaresti képviselőházban az SZNT műhelyeiben kidolgozott autonómiastatútumot. Zakariás Zoltán úgy vélte, az autonómia ügye kikerült a figyelem középpontjából, újra rá kell irányítani a figyelmet.

Fontosnak nevezte a közösségi igény kinyilvánítását, mint a szerdai fórum vagy a székely szabadság napi marosvásárhelyi felvonulás. Közölte: nem érzi kudarcnak, hogy a törvénytervezetet hatodszor terjesztik be, mivel számos működő autonómia is számtalan próbálkozás után valósult meg. Reményének adott hangot, hogy a társadalmi vita keretében többet tudnak beszélni a témáról a román közösséggel is, és legalább a parlamenti szakbizottságokban lesz róla vita. Kulcsár-Terza József elmondta: benne is felmerült, hogy a romániai gazdasági nehézségek közepette kell-e beszélni az autonómiáról. „De, ha nem most, akkor mikor?” - tette fel a kérdést. Sajnálatosnak nevezte, hogy az RMDSZ képviselői nem jöttek el a fórumra, mivel - mint mondta - „ha nemzeti ügy van, össze kell fogni”. Közölte: a szövetség támogatását is fogja kérni, de ha ez elmaradna, akkor is benyújtják a tervezetet.

A beszélgetést moderáló Ferencz Csaba SZNT-alelnök rámutatott: a román partnerekkel való együttműködés és a román parlament nélkül nem születhet törvény az autonómiáról. A hozzászólók a többi között azt tették szóvá, hogy sokan nem is tudják, mit tartalmaz az autonómiastatútum, ezért közérthetően ismertetni kellene a tartalmát. Azt is javasolták, hogy a fiatalokat is meg kell szólítani, és az autonómia témáját az online térbe is „ki kell vinni”. Izsák Balázs válaszában a közösségi igény kinyilvánításának fontosságát hangsúlyozta, és arra biztatta a jelenlévőket, hogy másokat is hívjanak a székely szabadság napi marosvásárhelyi felvonulásra.

Az RMDSZ politikusainak távolmaradása kapcsán elmondta, hogy folyamatos az egyeztetés a szövetséggel, tárgyalni szokott Kelemen Hunor elnökkel a témáról. Zakariás Zoltán a magyar pártok összefogása kapcsán kijelentette: „az, hogy a román parlamentben valami történik, nem az RMDSZ-től függ”. Szerinte a román pártok viszonyulása a kérdéshez csak nagyhatalmi nyomás vagy konjunkturális helyzet eredményeként változhat. Izsák Balázs a nemzeti régiók kapcsán indított polgári kezdeményezésre is kitért, melyet az Európai Bizottság szeptemberben elutasított, az SZNT pedig bíróságon támadta meg a döntést.

A nemzeti régiók közötti együttműködés fontosságát hangsúlyozta, mely révén szerinte nyomás alá tudnák helyezni az EB-t. „Előbb-utóbb eljutunk addig, hogy intézményeket építsünk a nemzeti régiók között” - mondta, és a Friends of National Regions Facebook-csoportot ajánlotta a jelenlévők figyelmébe. Székelyföld autonómiastatútuma legutóbb 2023. decemberében került a román parlament elé, előtte négyszer iktatták, és a román többség mindannyiszor elvetette. A 2020-as előterjesztés alkalmával belpolitikai botrányt váltott ki Romániában, hogy a székelyföldi autonómiastatútum a kétkamarás parlament képviselőházából „hallgatólagosan elfogadott” tervezetként jutott tovább az érdemi döntés meghozatalában illetékes szenátus elé: ez a megvitatására megszabott határidő lejárta miatt következett be.