Hatalmas fordulat Grönland ügyében

Az éghajlatváltozás hatására a vízben gazdag területek idővel kiszáradnak, ugyanakkor és a víz iránti igény várhatóan növekedni fog a népesség növekedésével. Ennek következtében több vizet kell mozgatni a hozzáférés biztosítása érdekében.

A víz stratégiai eszköz, mert kulcsfontosságú az élethez, a gazdasághoz (mezőgazdaság, ipar, energia), a fenntarthatósághoz és a stabilitáshoz. Egy olyan, globálisan egyre szűkülő erőforrás, ami nemzetbiztonsági kérdéseket vet fel, és a kritikus infrastruktúrák védelme, valamint a vízhiány kezelése megjelenik meg az egyes államok nemzetbiztonsági stratégiáiban. A globális vízhiány növekedése geopolitikai feszültségeket okozhat, ezért a vízkészletek stratégiai jelentősége fontos.

A világ vízkészletének mindössze 3 százaléka édesvíz, amely a megfelelő ivóvíz alapját képezi, és ennek csak kisebbik része férhető hozzá.

A világ édesvízkészleteinek nagy része gleccserekbe és jégsapkákba van zárva, elsősorban az Antarktiszon és Grönlandon; ugyanakkor a bolygó felmelegedésének hatására a grönlandi kormány szerint évente akár 300 milliárd tonna víz is elolvadhat a grönlandi jégtakaróból.

„Grönland édesvízkészletei, amelyek a Földön található összes tartalék 10 százalékát teszik ki, többnyire befagyott tőkének tekinthetők, nem pedig könnyen elérhető készletnek” – mondta Nick Kraft, az Eurasia Group befektetési szakértője a CNBC-nek. „Grönland vize stratégiai eszköz és piaci rést jelentő üzleti lehetőség, de nem kínál rövid távú megoldást a globális vízhiányra vagy –keresletre” – hangsúlyozta.

Piaci elemzők ettől függetlenül komoly potenciális erőforrásként tekintenek Grönland édesvízkészletére. A grönlandiak maguk is felismerték ez ebben rejlő lehetőségeket, és régóta keresik a módját, hogy kiaknázzák azokat.

Az Arctic Water Bank startup például gát építését tervezte az olvadékvíz összegyűjtésére és exportálására, de eddig nem jártak sikerrel. Egy másik cég, az Inland Ice prémium, nagy tisztaságú ivóvízként palackozza azt. Jelenleg öt vállalkozás rendelkezik Grönlandon vízkitermelésre vonatkozó, 20 éves engedéllyel, köztük a Greenland Water Bank, amely állítólag Ronald Lauderhez, a milliárdos Estée Lauder örököséhez köthető.

„A víz exportja nem könnyű a hatalmas súlya miatt, a költségek óriásiak” – jegyzi meg Erik Swyngedouw, a Manchesteri Egyetem professzora a CNBC-nek. „Voltak kísérletek a víz nagy mennyiségű exportálására, de egyik sem volt életképes” – teszi hozzá. „Valójában rendkívül nehéz pénzt keresni a vízből – nagyon, nagyon nehéz” – mondta Swyngedouw.

Míg egyes geopolitikai feszültségek vízvitákat is magukban foglaltak, Swyngedouw szerint valószínűbb, hogy az államok közötti súrlódások a víz egyenlőtlen elosztása miatt merülhetnek majd fel. Biztos például benne, hogy az Iránban zajló felkelés részben az Iránban már egy ideje tartó hatalmas aszállyal függ össze, amely rettentő módon megnehezíti az életet a perzsa államban. Az országot immár hatodik éve sújtja rendkívüli szárazság, egyes városokban rendszeresen megszakad a vízellátás.

Mivel a vizet világszerte egyre inkább stratégiai eszközként kezelik, miközben a vízkészletek elosztása bolygónkon egyenlőtlen, ezért a vízexportban rejlő lehetőségek a jövőben egyre gyakrabban kerülnek majd az érdeklődés homlokterébe, de a szakértő szerint nem valószínű, hogy lényeges változás történne ezen a téren az évtized végéig.

Ám a Grönlandon rejtőzködő édesvízkészlet, még ha nem is kezdik meg nagy mennyiségben az exportálását a közeljövőben, geopolitikai szempontból mindenképpen fontos tényező lehet, hívja fel a figyelmet az Origo.